Könyv a magyar futballról: Torghellétől Szoboszlaiig – Videó
2024. december 5. 18:39
20 év, 20 meccs, avagy Torghellétől Szoboszlaiig címmel elemző könyv jelent a magyar futball elmúlt két évtizedéről.
lira.hu
Amint a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, a Marosi Gergely, Pietsch Tibor és Jandó Zoltán által közösen írt kötet a brazilok elleni 2004-es barátságos találkozótól eleveníti fel a 2024-ig tartó időszak fontosabb, fordulópontokat jelentő válogatott mérkőzéseit.
"Óriási a különbség, hogy amíg két évtizede huszonötezren voltak kíváncsik a brazilok edzésére és utána a szurkolók többsége hazament, most a Bosznia elleni Nemzetek Ligája-meccsen kint voltak negyvenezren" - fogalmazott a 24.hu szerzője, Marosi Gergely, aki szerint egy gigantikus hullámvasút jellemezte a magyar labdarúgás előző két évtizedét. Hozzátette: feltétlenül fordulópont volt Dárdai Pál szövetségi kapitányi megjelenése, mert vele egy olyan, másfajta kommunikáció érkezett meg, amellyel egycsapásra megnyerte a szurkolókat és a játékosokat is magával tudta ragadni.
Marosi elmondta, neki a kedvenc meccse a norvégok elleni 2015-ös budapesti Európa-bajnoki pótselejtezőn Priskin Tamás gólja volt, mert ahhoz hasonló gólörömre szerinte azóta sem volt példa.
A könyvben a válogatott apropóján szó esik a magyar futball hátországáról, a klubfutballról, az utánpótlás-nevelésről, gazdaságról és pénzügyekről Jandó Zoltán, a G7 gazdasági portál újságírójának tollából.
"Az időszakot két részre lehet osztani, hiszen 2010-ig a magyar futball alulfinanszírozott volt, majd onnantól kezdve ömleni kezdett bele a pénz" - fogalmazott Jandó, aki úgy látja, mivel mostanában akkor is van pénz, ha nincs eredmény, ezért nincsenek igazi motivációk és ez kudarchoz vezethet.
A könyvbemutatón megjelent a 42-szeres válogatott csatár, Torghelle Sándor is, aki nemcsak a brazilok hálójába talált be, hanem a németeknek is két gólt lőtt, és ez utóbbival alapozta meg az egész külföldi karrierjét, ezért mindig nagy örömmel gondol vissza rá.
Szerinte a németek elleni 2004-es győzelem óriási lökést adott Király Gábor, Juhász Roland, Gera Zoltán pályafutásához is. Felidézte, hogy a 2006-os máltai selejtezőre még propelleres géppel utazott a magyar válogatott, és akkoriban az is előfordult, hogy nem voltak "normális" szerelések és az ellenfeleket sem térképezték fel alaposan.
A G-ADAM Kiadó által gondozott könyv olyan emlékezetes momentumokat is felidéz, amint amikor Szalai Ádám "bepiszkálta" az osztrákoknak a válogatott 1972 utáni első Európa-bajnoki gólját, ahogy Szoboszlai Dominik az izlandiak ellen az utolsó pillanatban kilőtte a nemzeti csapatot a 2020-as Eb-re és, illetve ahogy idén a skótok ellen Csoboth Kevin jól érkezett Sallai Roland visszagurítására.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Most pedig a mérsékelt tehetségű, de roppant elszánt (ez a lehető legrosszabb kombináció...) uniós főáram előállt az orosz riogatással, amelyre a szerencsétlen történelmű közép- és északkeleti európai államok (az ütköző zónások) persze vevők - elemez Galló Béla.
Kapu Tibor magyarul beszélve így fogalmazott: üdvözlök mindenkit a világűrből: 2009 óta először hangzanak el magyar szavak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. Charles Simonyi után, aki kétszer is járt itt, én lehetek a következő, aki magyarul beszél ezen falak között".
Arra a felvetésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy az EU-csúcson mégis meg fogják kerülni Magyarországot, és 26 vagy 25 tagállam közös nyilatkozatot fogad el Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban, a kormányfő azt mondta: Ukrajna európai uniós tagsága ügyében Magyarországot nem lehet megkerülni, mert a végén, illetve a tárgyalások során egy-egy klaszter megnyitásához is egyhangú döntés kell.