A kormány Miskolc város segítségére siet, és részt vesz a barlangfürdő újjáépítésében - mondta az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Miskolcon, miután megtekintette a miskolctapolcai barlangfürdőt, amelynek leégett a tetőszerkezete szeptember elején.
Lázár János úgy fogalmazott, a következő napokban életre hívnak egy munkacsoportot a megyei jogú város műszaki szakembereivel és politikai döntéshozóival, akikkel közösen vizsgálják meg, hogyan teljesülhet a "legfontosabb cél".
Leszögezte, a miskolci polgármesterrel egyetértenek abban: a legfontosabb, hogy a barlangfürdő minél hamarabb újra megnyithasson.
A miniszter közölte, a tűzvédelmi vizsgálat és a tárgyalás a biztosítótársasággal még folyamatban van.
Kiemelte, a kár nemcsak az épületben óriási, hanem a Miskolcra irányuló turizmusban is, azokat is érinti, akik a turizmusból élnek.
A barlangfürdőnek mintegy 300 ezres a látogatottsága, ami azt jelenti, hogy egy profitábilis, jól működő, a helyiek és az ország megelégedésére szolgáló létesítmény volt - mondta.
Lázár János hangsúlyozta, a legfontosabb az, hogy emberélet nem került veszélybe, de az épületben hatalmas, többmilliárdos nagyságrendű a kár.
"Először is vissza kell állítani minden eredeti funkciót és a legrövidebb határidőn belül meg kell nyitni a fürdőt" - jelentette ki.
Hozzátette, ha pedig már építkeznek, akkor meg kell vizsgálni azt is, hogy melyek azok az új lépések, amelyek növelhetik a fürdő kapacitását.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010 óta stratégiai szövetségesének tekinti Miskolcot és polgárait. 2015-ben szerződést kötöttek a megyei jogú várossal, ez 342 milliárd forintos támogatásról szólt.
Ebből több mint 300 milliárd forint értékű a beruházás, ezek közül az egyik legfontosabb a Miskolc-Kassa autópálya, amely mintegy 260 milliárd forint értékben valósult meg.
Lázár János úgy fogalmazott: a kormány Miskolcra lehetőségként tekint az ország szempontjából, és van "készség és képesség" a gazdasági fejlődésre a megyeszékhelyen.
Elmondta azt is, hogy az ott és a megyében élők a jövedelemtermelő képesség szempontjából még felzárkóztatásra szorulnak, számukra lehetőséget kell teremteni fejlesztések létrehozásával.
Lázár János kijelentette, együttműködést ajánl a kormány annak érdekében, hogy egy fiatalnak ne kelljen Miskolcról elmennie azért, hogy képes legyen az életét felépíteni.
Erről megállapodást kívánnak kötni, amelybe belefoglalják a következő öt év elvégzendő feladatait - tette hozzá. Példaként említette a város közepén lévő, a Diósgyőri Acélművek egykori, mintegy 100 hektáros ipari területeit.
Ha ezek minél előbb önkormányzati vagy állami kezelésbe kerülnek, akkor a város javát szolgálhatják innovatív gazdasági tevékenység, vagy szolgáltatás és lakhatás céljára - közölte a miniszter.
Tóth-Szántai József (Pont Mi Egyesület-Fidesz-KDNP) polgármester a barlangfürdő előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, nagy terveik vannak az elkövetkezendő öt évre.
Arra kérte Lázár Jánost, hogy legyen a mentora a "Miskolc, a Bükk városa" nevű programnak, és a kormányzaton belül kísérje azt végig.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
A tárcavezető jelezte, hogy "az üde színfoltokat jelentő felszólalásokat" mind-mind nem európai uniós tagországok vezetői tették, míg az uniós tagországok vezetőinek egy jó része még mindig "beleragadt abba a valóságba, ami már jóval a hátunk mögött van".
-
A koronázási kard szerves része a koronázási jelvényeknek, ezért a vitrinben való ismert elhelyezése nem csak amiatt szerencsétlen, mert a Szent Koronát elválasztja az anyaföldtől, hanem azért is, mert a Korona díszpárnája a penge nagy részét eltakarja – fogalmaz Bánó Attila.
-
Soltész Miklós köszöntőjében kiemelte: a magyarországi szlovének lakta Rábavidéken megvalósult kulturális, oktatási, egyházi beruházások és gazdasági fejlesztések a nemzetiséghez tartozók helyben maradását hivatottak segíteni. Szavai szerint a Rábavidékre érkezett támogatások összege az elmúlt tíz évben elérte az ötmilliárd forintot.