Terrorizmusra bujtogatja Kijevet az EU külügyi szolgálatának szóvivője, amikor arról beszél, hogy Ukrajnának jogában áll csapást mérni a Krími hídra - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

"Egyszerűen nincs más lehetőség, mint az, hogy ezt a terrorizmusra való közvetlen felbujtásnak nevezzük. Mi több, megdöbbentő, hogy nem egy marginalizált politikai párt vagy szélsőséges mozgalom képviselőjének nyilatkozatáról van szó" - mondta.
   
Zaharova így kommentálta Peter Stano uniós külügyi szóvivő szavait, aki hétfőn Kijev "önvédelemhez való jogáról" nyilatkozott, amikor arról kérdezték, hogy az EU a Krími hidat Ukrajna legitim katonai célpontjának tekinti-e. Az orosz szóvivő hangsúlyozta, hogy Stano az EU tisztségviselője, és az egész unió nevében beszél.
   
"Stano elfogadhatatlan kijelentései azt bizonyítják, hogy az EU nem egyszerűen a kijevi rezsim támogatójaként lép fel. Kijelentéseivel arra bujtogatja Kijevet, hogy folytassa a békés orosz városok és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat" - mondta Zaharova.
   
A szóvivő szerint az ilyen megnyilvánulások a nehézfegyverek és nagy hatótávolságú fegyverek szállításával párosulva azt jelzik, hogy az unió "nyíltan figyelmen kívül hagyja egyebek között a saját nemzetközi kötelezettségeit is, és egyértelműen cinkosává válik az ukrán neonácik terrorista tevékenységének". Mint mondta, néhány napja Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője "ismét nyíltan elismerte, hogy az ukrajnai konfliktusnak kezdettől fogva volt gyors, békés megoldása, és hogy ő személyesen, illetve személyében az egész Európai Unió nem igazán akarja a harci cselekmények beszüntetését".
   
Az orosz külügyi tárca szóvivője Emmanuel Macron francia elnöknek az Economist brit hetilapban megjelent interjújára reagálva megismételte, hogy a francia csapatok elkerülhetetlenül az orosz hadsereg célpontjává válnak, ha az ukrajnai konfliktusövezetbe érkeznek.
   
"Azt hiszem, Párizsnak már van erre bizonyítéka" - tette hozzá.
   
Macron a nyilatkozatban azt mondta, nem zárja ki a katonák Ukrajnába vezénylésének lehetőségét, ha az orosz erők áttörik a frontot, és Ukrajna részéről erre kérés érkezik.
   
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője "rendkívül veszélyes provokációnak" nevezte azt a fejleményt, hogy az ukrán elnök honlapján megjelent egy petíció, amely európai és amerikai csapatok behívását követeli. Hangsúlyozta, hogy a NATO-országoknak a "terepen" történő, közvetlen beavatkozása az ukrajnai konfliktusba "potenciálisan hatalmas veszélyt hordoz magában".
   
A petíciónak 25 ezer ember támogatását kell elnyernie ahhoz, hogy az elnöki hivatal fontolóra vegye.
   
Peszkov, arra hivatkozva, hogy katonai témáról van szó, kijelentette, hogy "nem tudja kommentálni" azt a kérdést, hogy vetett-e be az orosz hadsereg észak-koreai rakétát Ukrajnában. Nem nyilatkozott az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) azzal a keddi közlésével kapcsolatban sem, amely szerint olyan orosz ügynököket fogtak el, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök életére törtek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "aligha tekinthető hitelesnek az az információ, amely az SZBU-tól származik".
   
Zaharova egyébként az orosz belügyekbe való durva beavatkozási kísérletnek nevezte azokat a Kijevben elhangzott kijelentéseket, amelyek kétségbe vonták a kedden hivatali esküt tett Vlagyimir Putyin elnökségének legitimitását. Hozzáfűzte, hogy a "kijevi rezsimnek" a saját legitimitásán kellene elgondolkodnia, miután nem tartották meg az idén esedékes elnökválasztást Ukrajnában.