Az erdélyi nemesi családok brutális kitelepítése 75 éve
2024. március 1. 21:44
Sorsforduló címmel interaktív emlékszoba nyílik szombaton a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban az erdélyi nemesi családok kitelepítésének 75. évfordulóján. A kiállítás két életformát állít szembe: az erdélyi arisztokrácia szokványos, majd kényszerlakhelyen zajló életét - közölte Kálmán Attila történész a Kolozsvári Televízióval.
Kutyvfalva ősi magyar címere – wikipedia
A Pro Castellum Degenfeld Egyesület elnöke az Erdélyi Figyelő műsorban elmondta: a tárlat elképzelése, "hogy sokkoljon", mivel célközönsége az a korosztály, mely keveset tud erről a korszakról. Ezért a Maros megyei kastély emeletén Biedermeier-szalon fogadja a látogatót, akinek utána le kell ereszkednie az épület pincéjébe, ahol az egykori kényszerlakhelyet, pincelakást találja.
Elmondta, a félig digitalizált kiállítás jelentős képanyagot is tartalmaz a régi szalonokról, de a nemesi családok kálváriáját, az 1945-1963 közötti időszak életképeit is bemutatja. A képanyag nagy részét még nem publikálták, az a nemesi családok magántulajdonából származik. Gazdag hanganyag is tartozik a tárlathoz, a történelmi háttér bemutatása mellett visszaemlékezések is hallhatók.
A történész emlékeztetett: az erdélyi nemesi családok kilakoltatása egy 1921-ben kezdődött folyamat lezárása volt. Felidézte, 1949. március 2-án történt a kilakoltatás, melyet "hihetetlen gyorsasággal", egyetlen éjszaka alatt hajtottak végre.
A visszaemlékezések szerint a kitelepítetteknek többnyire néhány inggel kellett elhagyni otthonaikat, az ékszereket és más értékeiket nem vihették magukkal. "A helyi hatóság kedvétől függött, mennyi személyes tárgyat engedtek meg az embereknek" - mondta Kálmán Attila.
Hozzátette: a helyi közösség viszonyulása a nemesek tragédiájához eltérő volt: egyes helyeken figyelmeztették őket a veszélyre, de a legtöbbször a helyiek is csatlakoztak az üldözőkhöz. "Sokszor épp azok rabolják ki a kastélyt, akik ott szolgáltak" - mutatott rá. Megjegyezte: a kitelepített mintegy 3000 családot kényszerlakhelyre küldték, román hatóságok kétkezi munkára kényszerítették a nemességet, de a megbélyegzés a következő generációra is kihatott, gyerekeiknek nem engedélyezték, hogy értelmiséginek tanuljanak.
Kálmán Attila közölte: az erdélyi nemesek körében két emigrációs hullám is volt, 1945-ben, illetve 1963-ban, amikor megszűnt a kényszerlakhely.
Emlékeztetett, a rendszerváltás után több kastélyt visszaszolgáltattak az egykori tulajdonosoknak, több egykori nemesi hajlék megújult, de sok közülük kikerült egykori birtokosai tulajdonából, így "a történelem nem folytatódik" - fogalmazott.
A kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett kiállítás szombaton 14 órakor nyílik meg. A tálatról a Degenfeld.ro honlapon és a Maros megyei kastély Facebook-oldalán kapható részletes információ.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ha ezeket a több tízmilliárd eurós összegeket úgy tudják osztogatni és költögetni, hogy közben az Unióban nem létezik audit, nincs számvevőszék és elszámoltatás, nem csoda, hogy minden „okvetetlenkedés”, ami az átláthatóságot és a transzparenciát szolgálná, az ő szemükben nemtelen támadás a „civil társadalom” ellen!
Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is – közölte a miniszterelnök hétfőn az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
