Lengyelország továbbra is várja a háborús jóvátételt Németországtól
2024. február 28. 15:25

A Lengyelországnak járó második világháborús német jóvátétel ügye továbbra is nyitott kérdés - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök azon a szerdai varsói ünnepségen, amelyen állami kitüntetéseket adott át a lengyel háborús veszteségekről szóló, 2022-ben közzétett jelentés szerzőinek.

A csaknem negyven szakértő által készített jelentés 6,2 ezer milliárd zlotyra (563 ezer milliárd forint) becsüli a háborús károkat. "Ezeket a veszteségeket ki kell egyenlíteni, ezt senki, aki becsületes és igazságos, nem vonja kétségbe" - jelentette ki Andrzej Duda. A jóvátétel ügyét "nem intézték el, és nem zárult le" - hangsúlyozta.
   
A lengyel elnök "szégyenletesnek" nevezte, hogy Donald Tusk lengyel kormányfő februári berlini látogatása során eltérő álláspontot képviselt.
   
Tusk Berlinben úgy ítélte meg: "formális, jogi, nemzetközi szempontok szerint a jóvátétel ügye sok évvel ezelőtt lezárult, az erkölcsi, pénzügyi, anyagi elégtételre viszont soha nem került sor".
   
Az ügy nem zárult le - ismételte Duda, hozzátéve: az ügy pénzügyi értelemben is "legalább vitásnak számít", annak ellenére, hogy Németország "természetesen nem akar fizetni". Annak dacára, hogy a témát "szőnyeg alá próbálják söpörni, mert valakinek politikailag kényelmetlen", egyszer újból napirendre kerül - vélekedett Duda. Hiszen "nincs olyan lengyel család, amely a második világháborúban ne szenvedett volna veszteséget, amelynek valamelyik tagját nem ölték meg" - érvelt.
   
Vajon a veszteségekről azért kellene megfeledkezni, mert Németország ma "egy hatalmas, a legnagyobb európai gazdasággal rendelkező ország?" - tette fel a kérdést az államfő. Ez lenne "a mai Európa becsületessége és igazságossága?" - fűzte hozzá.
   
Jóvátételi igényei kapcsán Lengyelország az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kormány idején, 2022 őszén küldött diplomáciai jegyzéket Németországnak. A szejm akkoriban csaknem egyhangúlag megszavazott határozatában politikai, történelmi, jogi és pénzügyi felelősségvállalásra szólította fel Németországot.
   
Berlin azonban visszautasította a jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó lengyel kérést. Azzal is érveltek, hogy egy 1953-as megállapodás nyomán az egykori Lengyel Népköztársaság kommunista kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. A PiS szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat nem kötelező érvényű nemzetközi jogforrás.
   
Donald Tusk berlini látogatása után Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette: Németország beismeri, hogy erkölcsi adóssága van Lengyelország felé, Varsó pedig arra törekszik, hogy ez a német bűntudat "megtalálja a maga anyagi formáját".

MTi
Címkék:
  • Kezet foghatunk-e „lapáttal agyonverni” akaróval?
    Kapaszkodjunk meg: Európában hangzott el a förtelmes mondat. Sőt ami még fájóbb: a kontinens kellős közepén, Magyarországon harsogta ezt olyan politikus, akit korábban megválasztottak felelős pozícióba.
  • Lapáttal a demokráciában
    Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
  • Olimpia 2024
    A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
  • Magyarjaink hajóztak a Szajnán
    A magyar csapat 180 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a francia fővárosba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk. A nők zöld ruhát, míg a férfiak sötét zakót és világos inget viseltek.
  • Nemzetpolitika a Lajtától a Berecki-havasokig
    Megállapították: az elmúlt évek nemzetpolitikájának köszönhetően a külhoni magyar közösségek az élet minden területén megerősödtek.
MTI Hírfelhasználó