Lengyelország továbbra is várja a háborús jóvátételt Németországtól
2024. február 28. 15:25

A Lengyelországnak járó második világháborús német jóvátétel ügye továbbra is nyitott kérdés - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök azon a szerdai varsói ünnepségen, amelyen állami kitüntetéseket adott át a lengyel háborús veszteségekről szóló, 2022-ben közzétett jelentés szerzőinek.

A csaknem negyven szakértő által készített jelentés 6,2 ezer milliárd zlotyra (563 ezer milliárd forint) becsüli a háborús károkat. "Ezeket a veszteségeket ki kell egyenlíteni, ezt senki, aki becsületes és igazságos, nem vonja kétségbe" - jelentette ki Andrzej Duda. A jóvátétel ügyét "nem intézték el, és nem zárult le" - hangsúlyozta.
   
A lengyel elnök "szégyenletesnek" nevezte, hogy Donald Tusk lengyel kormányfő februári berlini látogatása során eltérő álláspontot képviselt.
   
Tusk Berlinben úgy ítélte meg: "formális, jogi, nemzetközi szempontok szerint a jóvátétel ügye sok évvel ezelőtt lezárult, az erkölcsi, pénzügyi, anyagi elégtételre viszont soha nem került sor".
   
Az ügy nem zárult le - ismételte Duda, hozzátéve: az ügy pénzügyi értelemben is "legalább vitásnak számít", annak ellenére, hogy Németország "természetesen nem akar fizetni". Annak dacára, hogy a témát "szőnyeg alá próbálják söpörni, mert valakinek politikailag kényelmetlen", egyszer újból napirendre kerül - vélekedett Duda. Hiszen "nincs olyan lengyel család, amely a második világháborúban ne szenvedett volna veszteséget, amelynek valamelyik tagját nem ölték meg" - érvelt.
   
Vajon a veszteségekről azért kellene megfeledkezni, mert Németország ma "egy hatalmas, a legnagyobb európai gazdasággal rendelkező ország?" - tette fel a kérdést az államfő. Ez lenne "a mai Európa becsületessége és igazságossága?" - fűzte hozzá.
   
Jóvátételi igényei kapcsán Lengyelország az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kormány idején, 2022 őszén küldött diplomáciai jegyzéket Németországnak. A szejm akkoriban csaknem egyhangúlag megszavazott határozatában politikai, történelmi, jogi és pénzügyi felelősségvállalásra szólította fel Németországot.
   
Berlin azonban visszautasította a jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó lengyel kérést. Azzal is érveltek, hogy egy 1953-as megállapodás nyomán az egykori Lengyel Népköztársaság kommunista kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. A PiS szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat nem kötelező érvényű nemzetközi jogforrás.
   
Donald Tusk berlini látogatása után Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette: Németország beismeri, hogy erkölcsi adóssága van Lengyelország felé, Varsó pedig arra törekszik, hogy ez a német bűntudat "megtalálja a maga anyagi formáját".

MTi
Címkék:
  • Az éghajlat-megmentő ipar
    Az erősödő radikális zöld mozgalmak a nyugati világban is veszélyeztették a gazdasági növekedést, hiszen – Kenneth Ewart Boulding amerikai közgazdász szerint – „Ha valaki azt képzeli, hogy egy véges világban végtelenül lehet növekedni, az vagy bolond, vagy közgazdász.”
  • Brüsszel diktatúrára tör
    Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
  • Európai gazdaság: „Nincs benne szufla"
    A világon máshol korábban messze Európa mögé rangsorolt térségek emelkednek fel. A jövő az arab térségben, Kínában vagy Közép-Ázsiában van, s nem az Európai Unióban - mondta Orbán Viktor.
  • Borászatunk házasítja a hagyományt és a modernséget
    Nem szabad tehát azt csinálni, amit 20 éve, helyette azt kell látni, hogy mi lesz 20 év múlva, és ennek megfelelően kell az innovációkat irányozni, a termékkínálatot megtervezni - fogalmazott Feldman Zsolt.
  • Kozmikus ceremónia – Űrhajós adta át Balassi kardját
    Űrhajós tábornok nyújtotta át Balassi szablyáját a 29. kardceremónián a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot ebben az évben Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai költő, író, műfordító kapta.
MTI Hírfelhasználó