Lengyelország továbbra is várja a háborús jóvátételt Németországtól
2024. február 28. 15:25
A Lengyelországnak járó második világháborús német jóvátétel ügye továbbra is nyitott kérdés - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök azon a szerdai varsói ünnepségen, amelyen állami kitüntetéseket adott át a lengyel háborús veszteségekről szóló, 2022-ben közzétett jelentés szerzőinek.
A csaknem negyven szakértő által készített jelentés 6,2 ezer milliárd zlotyra (563 ezer milliárd forint) becsüli a háborús károkat. "Ezeket a veszteségeket ki kell egyenlíteni, ezt senki, aki becsületes és igazságos, nem vonja kétségbe" - jelentette ki Andrzej Duda. A jóvátétel ügyét "nem intézték el, és nem zárult le" - hangsúlyozta.
A lengyel elnök "szégyenletesnek" nevezte, hogy Donald Tusk lengyel kormányfő februári berlini látogatása során eltérő álláspontot képviselt.
Tusk Berlinben úgy ítélte meg: "formális, jogi, nemzetközi szempontok szerint a jóvátétel ügye sok évvel ezelőtt lezárult, az erkölcsi, pénzügyi, anyagi elégtételre viszont soha nem került sor".
Az ügy nem zárult le - ismételte Duda, hozzátéve: az ügy pénzügyi értelemben is "legalább vitásnak számít", annak ellenére, hogy Németország "természetesen nem akar fizetni". Annak dacára, hogy a témát "szőnyeg alá próbálják söpörni, mert valakinek politikailag kényelmetlen", egyszer újból napirendre kerül - vélekedett Duda. Hiszen "nincs olyan lengyel család, amely a második világháborúban ne szenvedett volna veszteséget, amelynek valamelyik tagját nem ölték meg" - érvelt.
Vajon a veszteségekről azért kellene megfeledkezni, mert Németország ma "egy hatalmas, a legnagyobb európai gazdasággal rendelkező ország?" - tette fel a kérdést az államfő. Ez lenne "a mai Európa becsületessége és igazságossága?" - fűzte hozzá.
Jóvátételi igényei kapcsán Lengyelország az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kormány idején, 2022 őszén küldött diplomáciai jegyzéket Németországnak. A szejm akkoriban csaknem egyhangúlag megszavazott határozatában politikai, történelmi, jogi és pénzügyi felelősségvállalásra szólította fel Németországot.
Berlin azonban visszautasította a jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó lengyel kérést. Azzal is érveltek, hogy egy 1953-as megállapodás nyomán az egykori Lengyel Népköztársaság kommunista kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. A PiS szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat nem kötelező érvényű nemzetközi jogforrás.
Donald Tusk berlini látogatása után Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette: Németország beismeri, hogy erkölcsi adóssága van Lengyelország felé, Varsó pedig arra törekszik, hogy ez a német bűntudat "megtalálja a maga anyagi formáját".
Az erősödő radikális zöld mozgalmak a nyugati világban is veszélyeztették a gazdasági növekedést, hiszen – Kenneth Ewart Boulding amerikai közgazdász szerint – „Ha valaki azt képzeli, hogy egy véges világban végtelenül lehet növekedni, az vagy bolond, vagy közgazdász.”
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
A világon máshol korábban messze Európa mögé rangsorolt térségek emelkednek fel. A jövő az arab térségben, Kínában vagy Közép-Ázsiában van, s nem az Európai Unióban - mondta Orbán Viktor.
Nem szabad tehát azt csinálni, amit 20 éve, helyette azt kell látni, hogy mi lesz 20 év múlva, és ennek megfelelően kell az innovációkat irányozni, a termékkínálatot megtervezni - fogalmazott Feldman Zsolt.
Űrhajós tábornok nyújtotta át Balassi szablyáját a 29. kardceremónián a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot ebben az évben Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai költő, író, műfordító kapta.