Albániába viszi a csempészhajókon özönlő migránsokat Olaszország
2023. december 5. 17:55
Albániában fog tábort építeni és üzemeltetni Olaszország 2024-től, a kormány erről kedden dönt - jelentette be az olasz miniszterelnök hivatala a testület ülése előtt.
Olaszország két tábort készül felállítani Shengjinben és Gjaderben jövő tavasz előtt. Giorgia Meloni miniszterelnök és albán kollegája, Edi Rama ezt november első hetében tartott római találkozóján jelentette be.
A tengerparti Shengjinbe azok a migránsok kerülnek, akiket az olasz hatóságok a tengerről gyűjtenek össze. Fertőtlenítés és azonosítás után átszállítják őket a tengerparttól mintegy húsz kilométerre fekvő Gjader 77 ezer négyzetméteres táborába.
A táborok zártak lesznek, négy méter magas szögesdróttal erősített kerítés övezi majd őket. Az információk szerint a központban az olasz rendőrség tartja fenn a rendet. Az albán rendőrség kizárólag a táborokon kívüli területet ellenőrzi majd.
A tervek szerint a két tábor egyszerre háromezer embert tud majd befogadni, és az olasz hatóságok évi 36 ezerrel számolnak. A két központ olasz jogi hatáskörbe tartozna, vagyis a migránsok sorsáról az olasz bíróságok döntenek.
Róma elkötelezte magát, hogy a megállapodás hatályba lépésétől számított három hónapon belül 16,5 millió eurót utal át Tiranának, és további száz millió eurót garanciaként. Az olasz fél állja a migránsok ellátási, egészségügyi költségeit, valamint a biztonsági, jogi kiadásokat.
Az olasz kormány az albániai táborok építésének, működtetésének műszaki és költségvetési részleteiről eredetileg hétfő este döntött volna. Az ülést azonban keddre halasztották. Az albán parlament a karácsonyi ünnepek előtt szavaz a megállapodásról.
Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter kedd délelőtt újságíróknak azt mondta, hogy az Olaszország és Albánia közötti "migránspaktum pozitív kezdeményezés. Kísérletnek, újításnak számít, amelyben Olaszország főszerepet kíván vállalni".
Európa kedvezően tekint a kezdeményezésére - mondta. Hozzátette, a táborlétesítés semmilyen európai vagy nemzetközi jogszabályt nem sért.
Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola a Corriere della Sera napilapnak úgy nyilatkozott: "ha sikerül olyan megoldást találni, amely a menedékkérelmek benyújtását az Európai Unió határain kívülre helyezi, azt figyelembe kell venni".
Megjegyezte, véleményt azután tudnak mondani, ha a táborok megkezdték működésüket.
"Az Európai Parlament számára az a fontos, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogokra vonatkozó európai jogszabályokat" - tette hozzá.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
