Százéves korában, connecticuti otthonában elhunyt Henry Kissinger szerda este – jelentette be közleményében az általa alapított Kissinger Associates Inc. vállalat. Halálának okát egyelőre nem közölték. A német származású amerikai diplomata Richard Nixon és Gerald Ford amerikai elnökök regnálása alatt kulcsfontosságú szerepet töltött be az Egyesült Államok külpolitikájában a hidegháború alatt: 1973 szeptemberétől 1977 januárjáig külügyminiszteri pozíciót töltött be, 1969 januárjától 1975 novemberéig pedig nemzetbiztonsági tanácsadó volt. 1973-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki a vietnami háború befejezéséért tett erőfeszítései elismeréséül.
A Reuters hírügynökség értesülései szerint Kissingert szűk körben, kizárólag a család részvételével temetik el, majd utána nyilvános gyászszertartást rendeznek New Yorkban. A volt amerikai külügyminiszter házas volt, 1974-ben vette feleségül Nancy Kissingert, a most 89 éves asszonnyal közel 50 évig voltak házasok. Kissingernek két gyermeke született előző házasságából, Elizabeth és David.
Noha az amerikai diplomata a 70-es években befejezte politikai karrierjét, egészen haláláig aktívan részt vett az Egyesült Államok politikai életében: részt vett a Fehér Ház ülésein, és számos könyvet írt többek közt geopolitikai témákban. A Reuters felidézte: Kissinger 2023 júliusában Pekingbe utazott, hogy Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnökkel találkozzon.
Henry Kissinger 1923. május 27-én született Németországban Heinz Alfred néven, zsidó családban. Származása miatt a család 1938-ban az Egyesült Államokba menekült, 1943-ban Kissinger amerikai állampolgárságot kapott. Három évig a hadseregben szolgált, majd a hírszerzéshez került. Tanulmányai során alapszakos, mesterszakos és doktori diplomát is szerzett, ezt követően nemzetközi kapcsolatokat tanított a Harvard Egyetemen.
A Richard Nixon és Gerald Ford vezette adminisztrációk tagjaként vezette a diplomáciai közeledést Kínához, segítette a tárgyalásokat Izrael és az arab országok között az 1973-as jom kippuri háború idején, továbbá fontos szerepet játszott a vietnami háború lezáró párizsi békeszerződésben.
Kissingert azonban számos kritika érte az évek során: voltak, akik azzal vádolták, hogy a Szovjetunióval való rivalizálásra nagyobb hangsúlyt fektetett, mint az emberi jogokra, továbbá bírálói azt sem vették jó néven, hogy a világszerte elnyomó rezsimként számon tartott chilei Augusto Pinochet kormányát támogatta. „A reálpolitika, a hatalom által védett nemzeti érdekek hideg számítása tette őt világszerte sokat bírált személyiséggé” – írta az MTI.
Egész életemben ezeken a problémákon gondolkodtam. Ez a hobbim és a foglalkozásom is. Az általam tett ajánlások voltak a legjobbak, amelyekre akkor képes voltam – válaszolta 2022 júliusában az ABC News televíziós hálózatnak adott interjújában.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
