Az október 15-i lengyel parlamenti választásokon a szavazók eldöntik, Lengyelország szuverén állam marad-e, vagy egy "európai provinciává" válik - jelentette ki Mateusz Morawiecki kormányfő vasárnap a sziléziai Katowicében, a Jog és Igazságosság kongresszusán.
Morawiecki – katowice24
A kormánykoalíciót 2015 óta, két kormányzati cikluson át vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt a sziléziai Katowice sportcsarnokában tartotta meg a parlamenti választásokat megelőző utolsó nagyszabású kampánykongresszusát.
A szavazók eldöntik, Lengyelország egy "európai land, európai provincia lesz-e, vagy szuverén ország marad" - fogalmazott felszólalásában Morawiecki. Sorolta a PiS gazdasági sikereit, és azt mondta, hogy a választások Lengyelország két víziójáról szólnak: Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke "lengyel", valamint Donald Tusk, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnöke "német" víziójáról.
Azzal vádolta meg a PO-t, hogy az Európai Néppárt tagjaként "minél gyorsabban akarja bevezetni" a migránsok elosztását tartalmazó uniós migrációs paktumot.
Felszólította a lengyeleket, hogy a választások napján rendezett népszavazáson az uniós migrációs terv ellen voksoljanak.
Morawiecki újból bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szavait az ukrán gabonaexportot ellenző országokról. Hangsúlyozta: a PiS védeni fogja a lengyel mezőgazdaságot "az ukrán agrooligarcháktól".
Zelenszkijnek "most úgy tűnik, hogy közeli szövetségben lesz Németországgal" - jelentette ki a lengyel kormányfő. Felidézte: Varsó az ukrajnai húború elejétől segített Kijevnek, miközben Németország eleinte csak 5 ezer védősisakot ajánlott fel neki. Figyelmeztetett: Berlin "mindig a közép-európai országok feje felett fog megegyezést keresni a ruszkikkal".
Kaczynski a beszédében azzal vádolta Tuskot, hogy kormányzása idején gyengültek Varsó kapcsolatai az Egyesült Államokkal, a közép-európai országokkal, a visegrádi csoporttal, mert "ezt elvárta tőle Németország, valamint az oroszok is". Szemére vetette, hogy tönkre akarja tenni a lengyelországi demokráciát és jogállamiságot.
A PiS elnöke stabil kormányzást ígért. Hangsúlyozta azt is: Lengyelország az EU-ban akar lenni, de szuverén országként.
A választási kampány hajrájában Varsóban vasárnap a PO kezdeményezésére ellenzéki tüntetést tartottak, amelyen az ellenzéki vezetésű varsói főpolgármesteri hivatal becslése szerint egymillióan vettek részt. A rendőrség korábban 100 ezer résztvevőről számolt be. A meneten lengyel, uniós és szivárványszínű zászlók mellett kormányellenes jelszavakat tartalmazó transzparensek voltak láthatók.
Donald Tusk a beszédében úgy ítélte meg: október 15-e után "elkerülhetetlen a változás", a PO győzelme Lengyelországban. Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a PO alelnöke a beszédében a jövőorientált Lengyelországról beszélt, amely ellenzéki győzelem esetén "toleráns, sokszínű, európai és mosolygós" lesz.
Megjelentek a tüntetésen az Új Baloldal (Nowa Lewica) nevű tömörülés képviselői is. Külön kampányrendezvényeket tartott vasárnap egy másik ellenzéki tömörülés, a Harmadik Út nevű koalíció, amelyet a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia korábbi elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050 alkot.
A szeptemberi felmérések átlaga szerint a PiS a szavazatok 37 százalékát kapná, ha most tartanák a választásokat. A PO vezette Polgári Koalíció 31 százalékra tenne szert. Bejutna a parlamentbe még a voksok 10 százalékával a nemzeti és újliberális pártok alkotta szövetség, a Konföderáció (Konfederacja), valamint az Új Baloldal (9 százalék) és a Harmadik Út (10 százalék).
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
