Felvidéki választás: Robert Fico pártja, az Irány győzött
2023. október 1. 17:48
Robert Fico pártja, az Irány (Smer-SD) nyerte a szombaton tartott előre hozott szlovákiai parlamenti választásokat a leadott szavazatok 22,9 százalékát megszerezve, ami 42 mandátumot jelent számukra a 150 fős pozsonyi törvényhozásban - közölte a központi választási bizottság vasárnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján. Zuzana Caputová államfő a közösségi médiában bejelentette, hogy hétfőn az Iránynak ad kormányalakítási megbízást.
A választások hivatalos végeredménye szerint összesen 7 párt jut be az új pozsonyi törvényhozásba.
Második helyen a Michal Simecka által vezetett, eddig parlamenten kívüli, liberális Progresszív Szlovákia (PS) végzett 17,9 százalékos eredménnyel (32 parlamenti mandátum), a harmadik helyet pedig az Irányból kilépett Peter Pellegrini volt miniszterelnök vezette Hang (Hlas-SD) szerezte meg 14,7 százalékos eredménnyel, ami 27 parlamenti képviselői helyet jelent.
Bejutott még a pozsonyi parlamentbe az előző legerősebb kormánypárt, az Igor Matovic volt miniszterelnök vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom és társai által alkotott koalíció (8,8 százalékkal) 16 mandátumot szerezve, valamint az utóbbi választási időszakokban parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) Milan Majerskyval az élén 6,8 százalékot szerezve, ami 12 mandátumot jelent a számukra. Bekerült még Richard Sulík liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) mozgalma 6,3 százalékkal (11 mandátum), illetve az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 5,6 százalékkal, nekik 10 képviselőjük lesz a törvényhozásban.
A választási részvételi arány a hivatalos végeredmény szerint országosan 68,5 százalékos volt, ami a legmagasabb adat az utóbbi időszak parlamenti választásain.
A választások hivatalos végeredményeire reagálva az Irány elnöke, Robert Fico azokat "nagyon jóknak" nevezte, és kijelentette: ha megbízatást kapnak a kormányalakításra, elkezdik az egyeztetéseket a többi párttal, s ezek során prioritás lesz számukra a V4 működőképessége és az, hogy stabil, négy éven át működő kormányt tudjanak alakítani.
A második helyen a parlamentbe bejutó PS elnöke, Michal Simecka az eredményekre reagálva azt mondta: mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy az Irány ne tudjon kormányt alakítani.
Peter Pellegrini a harmadik helyet elért pártja, a Hang nevében azt közölte: mindenkivel leülnek tárgyalni, akitől megbízatást kapnak.
A negyedik helyet megszerző OLaNO elnöke, Igor Matovic bejelentette: mindenképpen ellenzékbe vonulnak.
A kereszténydemokraták kizárták a Robert Ficóval közös kormányzást, a Szlovák Nemzeti Párt későbbre ígért tájékoztatást elképzeléseiről.
A felvidéki magyar párt, a Szövetség a szavazatok 4,3 százalékát szerezte meg. A Szövetség elnöke, Forró Krisztián közösségi oldalán úgy reagált: bár történelmileg a legtöbb voksot kapták, ez mégsem volt elég a bejutáshoz, mert a magyarok lakta járásokban alacsonyabb volt a részvételi arány, mint az északi járásokban.
Az új összetételű parlamentnek 30 napon belül kell összeülnie.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.