A tengeren is belesodródik a háborúba Nagy-Britannia
2023. október 1. 14:23
A brit védelmi tárca vezetője részletek nélküli utalást tett arra is, hogy a brit királyi haditengerészet szerepet kaphat a Fekete-tenger nemzetközi vizein ukrán exportgabonát szállító hajók védelmében. Úgy fogalmazott: fontos annak megakadályozása, hogy "alapértelmezett helyzetté" váljon a nemzetközi szállítmányozás tilalma ezeken a vizeken.
A brit védelmi miniszter szerint megfontolandó az a lehetőség, hogy ukrán katonák Ukrajna területén is részesülhessenek brit kiképzésben.
Grant Shapps a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva nem zárta ki azt sem, hogy a brit haditengerészet szerepet kaphat a Fekete-tenger nemzetközi vizein közlekedő teherhajók védelmében.
Nagy-Britannia az ukrajnai háború kezdete után széleskörű kiképzési programot kezdett több tízezer ukrán katona számára. Tavaly tízezer ukrán katona részesült harckészségfejlesztő képzésben brit támaszpontokon, és az idei nagy-britanniai kiképzési programban további húszezer ukrán katona vesz részt.
A brit védelmi minisztérium emellett külön képzési programokat indított azoknak a harceszközöknek a működtetésére, amelyeket Nagy-Britannia adományozott Ukrajnának.
Ezek a kiképzési programok nagy-britanniai területen folynak. Shapps ugyanakkor a The Sunday Telegraph-nak adott interjúban elmondta: az elmúlt napokban Sir Patrick Sanders tábornokkal, a brit fegyveres erők vezérkari főnökével és más magas beosztású katonai vezetőkkel tárgyalt arról, hogy a brit katonai szakértők által végzett kiképzési tevékenységet "Ukrajnához közelebbi területekre, sőt akár Ukrajnába is" át lehetne helyezni.
A brit védelmi miniszter szerint ennek helyszíneként Ukrajna nyugati térségei jöhetnének szóba.
Shapps hozzátette: a nyugat-ukrajnai országrészben a brit kiképzők mellett a brit védelmi ipar nagyvállalatai is gyártóközpontokat hozhatnának létre.
A miniszter megemlítette ezek között a BAE Systems nevű, földi, légi és tengeri fegyverrendszereket gyártó brit céget, amely a legnagyobb európai hadiipari konglomerátum.
Grant Shapps hangsúlyozta ugyanakkor: szeretné, ha más brit nagyvállalatok is gyártást telepítenének Ukrajnába.
Ukrajna jövőbeni brit katonai támogatásáról szólva Grant Shapps kijelentette: Nagy-Britannia, amelynek védelmi költségvetése és a NATO tevékenységéhez nyújtott hozzájárulása a legnagyobb egész Európában, nagyon jó helyzetben van annak elősegítéséhez, hogy Ukrajna "megfelelő formába kerüljön" a jövőbeni NATO-csatlakozáshoz.
Shapps korábban támogatta Liz Truss volt brit miniszterelnök azon célját, hogy a brit védelmi költségvetés elérje a hazai össztermék (GDP) éves értékének 3 százalékát. Rishi Sunak jelenlegi miniszterelnök kormánya azonban - Jeremy Hunt pénzügyminiszter kezdeményezésére - 2,5 százalékra módosította ezt a célt.
Arra a kérdésre, hogy védelmi miniszterként kitart-e a 3 százalékos katonai kiadási arányt célzó álláspontja mellett, Grant Shapps kitérően úgy fogalmazott: az igazán fontos feladat annak megértése, hogy "a szabadság nincs ingyen, meg kell fizetni az árát". Hozzátette: a jelenlegi 2,5 százalékra emelt GDP-arányos védelmi kiadási célt "kiindulópontnak" tekinti, és örül, hogy a védelmi költségvetés így is "a megfelelő irányban halad".
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
