2023. őszén 15. alkalommal díjazza a BME mellett működő Pro Progressio alapítvány azokat a kiemelkedő, 55 év alatti, matematikát, fizikát, kémiát, informatikát oktató középiskolai tanárokat, akik tanítványaikat a műszaki és természettudományi pályák választására orientálják, valamint diákjaik hazai és nemzetközi tanulmányi és szakmai versenyeken érnek el kimagasló eredményeket.
pro progressio alapítvány
A tanárok teljesítményét elismerő díj 2022 óta viseli Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő nevét, aki 1965-ben az év statikusa címet nyerte el az USA-ban. A díj elnevezésével az alapítvány ösztönözni szeretné a középiskolás lányokat a mérnöki pálya választására, valamint hangsúlyozza továbbá azt is, hogy a tudományos munkában és kutatásban ugyanolyan karrierlehetőségek állnak a nők, mint a férfiak előtt.
2023. október 17-én újabb, pályázat alapján kiválasztott 10 pedagógus veheti át a Műegyetemen ünnepélyes körülmények között a Pro Progressio alapítvány középiskolai tanárok oktató és tehetséggondozó tevékenységét elismerő Pécsi Eszter Tanári Díját.
A díjazásban részesülő pedagógusok aktív tananyagfejlesztők, közösségépítők , új ismeretek és módszerek fejlesztői és terjesztői, igazi példaképek.
Hazánkban a tanulmányaikat a felsőoktatásban megkezdő diákoknak még a negyede sem választja a műszaki-és a természettudományi szakokat, és ezen belül különösen alacsony a nők száma.
A lányok pályaválasztását vizsgáló tanulmányok egyik megállapítása, hogy a középiskolás lányok pályaválasztásában a családok mellett a pedagógusok hatása is jelentős.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanuló hallgatók között a nők aránya karonként változó, összességében meghaladja a 34%-ot. Különösen nagy növekedés figyelhető meg a lányok arányában a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karon (BME VIK), ahol a 2010-es évek elején mért 4%-ról 2021-re 15% -ra nőtt ez a mutató, köszönhetően a szakterületet népszerűsítő, szemléletformáló programoknak.
Míg Európában elsőként Svájcban, 1871-ben nyílt meg a műszaki felsőoktatás a nők előtt, Magyarországon 1895-ben engedélyezték először nők felvételét egyetemekre, kivéve a jogi és a műszaki területet. Ez utóbbi korlátozás feloldására csak 105 évvel ezelőtt, az 1918. december 7-én kiadott kultuszminiszteri rendelettel került sor.
Pécsi Eszter 1915-1918 között a berlin-charlottenburgi Technische Hochschule hallgatója volt, de tanulmányait már a Műegyetemen fejezte be, amint a kapuk 1918-ban kinyíltak a lányok előtt.
Oklevelét 1920. március 8-án, a születésnapján vette át. A diplomaátvétel 100 éves évfordulója alkalmából termet neveztek el róla a BME Központi épületében. Pécsi Eszter nemzetközi szinten elismert statikus mérnök lett, az Amerikai Egyesült Államokban is ünnepelt szakember, aki 1965-ben elnyerte az „az év legjobb statikusa” elismerést is!
A Pécsi Eszter Tanári Díj nemcsak tisztelgés az első magyar mérnöknő emléke előtt, de inspiráció is egyben minden középiskolás lány számára, hogy bátran válasszák a műszaki- és természettudományi pályákat – hangsúlyozza Pakucs János, a Pro Progressio alapítvány elnöke.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
