Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa azt mondta, hogy az űriparban rejlő lehetőségeket a Nemzeti Űrstratégiában megfogalmazott célok mentén, az NGM-mel közösen valósítják meg. Felhívta a figyelmet, hogy a KKM széles diplomáciai háttérrel és a nemzetközi együttműködésék biztosításával segíti a folyamatot.
2024. március 6. 11:49
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa és Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára az Űriparfejlesztés és versenyképesség - finanszírozási és külpiaci körkép címmel rendezett konferencia megnyitóján a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2024. március 6-án. MTI/Hegedüs Róbert
Az űripar olyan dinamikusan növekvő iparág, ahol akár kezdő vállalkozások is jelentős szerephez juthatnak - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szerdán, Budapesten.
Fábián Gergely az Űriparfejlesztés és versenyképesség - finanszírozási és külpiaci körkép konferencia megnyitóján egy tanulmányra hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az űripar globális árbevétele 427 milliárd dollárról több mint 1100 milliárd dollárra nő 2040-re. Ez az egyik legjobban növekvő iparág - hangsúlyozta.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az űripar fejlesztésében az NGM célja többek között a pályázati források, egyéb támogatások feltérképezése és a nemzetközi kiállításokon való részvétel biztosítása.
Magyarország céljai ambíciózusak az űriparban, ezt szükséges bemutatni, láttatni a különböző kiállításokon és az európai ökoszisztémában is - emelte ki. Hangsúlyozta az iparág szereplőivel való folyamatos konzultációt is. Mint mondta, "hallgatni kell az iparra".
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa azt mondta, hogy az űriparban rejlő lehetőségeket a Nemzeti Űrstratégiában megfogalmazott célok mentén, az NGM-mel közösen valósítják meg. Felhívta a figyelmet, hogy a KKM széles diplomáciai háttérrel és a nemzetközi együttműködésék biztosításával segíti a folyamatot.
Ő is kiemelte a kiállításokon való részvétel fontosságát, mint mondta a régiós országok, például Lengyelország már évek óta külön nemzeti standdal jelenik meg ezeken a jelentős rendezvényeken.
Ferencz Orsolya hangsúlyozta, hogy az űripar válságálló iparág, amelynek a jelentősége egyre jobban nő. Mint mondta, Magyarországnak is "proaktívvá kell válnia" a területen. Megítélése szerint erre jó alkalmat teremt Magyarország uniós elnöksége.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Novák Irén kiemelte: a legfontosabb, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy milyen gazdag kulturális örökséggel rendelkezünk. "Az igazi gazdagságunk a szokásainkban, az ízeinkben, a motívumainkban rejlik" - hangsúlyozta.
Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke, az Érték és Minőség Nagydíj pályázati fővédnöke köszöntőjében kiemelte, a magyar gazdaságnak a minél nagyobb hozzáadott értékre, innovációra, minőségre kell épülnie.
Mert nem csak az a bűnös, aki végül meghúzza a ravaszt, hanem az is, aki a – jellemzően mentálisan sérült embereket – az erkölcsi szakadék mélyére taszítja.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
