Újabb brüsszeli „zsarolójelentés"
Ez a jelentés egy háborús zsarolás, s az az oka, hogy az EU számára fogy az idő, jövőre európai parlamenti választások lesznek, új bizottság alakul, és "még előtte szeretnének egyet szorítani Magyarországon. Igyekezniük kell, mert Magyarországot és a kormányfőt kemény fából faragták" - mondta Kovács Attila.
2023. július 5. 17:21

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója sajtótájékoztatót tart A jogállamiság helyzete újra az Európai Bizottság asztalán címmel a szervezet székházában 2023. július 5-én. MTI/Kovács Tamás

Az újabb brüsszeli "zsarolójelentés" célja háborúba sodorni Magyarországot - erről beszélt Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján szerdán.

Elmondta: az Európai Bizottság (EB) szerdán nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentése az unió általános helyzete mellett az egyes tagállamokkal is foglalkozik, ezen belül 45 oldalon 4 fejezet tárgyalja a magyar helyzetet. A bírósági rendszer átalakításával, a korrupció elleni intézkedésekkel, valamint a fékek és ellensúlyok kérdésével foglalkozó fejezetek előrelépést jeleznek, vagy legalábbis megértőek a magyar törekvésekkel. Ugyanakkor a magyarországi média helyzetét kritikusan tárgyalja a jelentés.
   
"Úgy látszik, nem tudnak kilépni abból a keretből, hogy szerintük csak az független, objektív, ami liberális" - jegyezte meg Kovács Attila.
   
Ez a jelentés egy háborús zsarolás, s az az oka, hogy az EU számára fogy az idő, jövőre európai parlamenti választások lesznek, új bizottság alakul, és "még előtte szeretnének egyet szorítani Magyarországon. Igyekezniük kell, mert Magyarországot és a kormányfőt kemény fából faragták" - mondta az igazgató.
   
A következő évben azonban az uniós és egyesült államokbeli választások lehetőséget is jelentenek a brüsszeli korrupció visszaszorítására, a "brüsszeli mocsár lecsapolására" és a békére - fogalmazott Kovács Attila.
    Az igazgató azt mondta: hasonló, nyomást gyakorló jelentések születtek már az EU-ban, főként a parlamentben, a bizottságban azonban most először fogalmaztak meg ilyet.
   
Az uniós zsarolásnak több szintje van. Korábban volt már a politikai, ideológiai nézetkülönbségek, a nemzeti érdekek képviselete miatt, azután volt pénzügyi zsarolás, amikor a Magyarországnak járó forrásokat nem adták oda, most már háborús zsarolást alkalmaz Brüsszel Magyarországgal szemben. Ennek célja, hogy megbüntessék az országot békepárti álláspontja miatt, és "belezsarolják a háborúba" - hangoztatta Kovács Attila.
   
"Brüsszelben Patyomkin-demokrácia van": megkérdezik az embereket, de figyelmen kívül hagyják a véleményüket, ellentétben Magyarországgal, ahol a kormány az emberek álláspontjával összhangban nemet mondott a migrációra. Miközben Franciaországban az utcai zavargások azt mutatják, hogy megrendült az államrend, megbukott a multikulturalizmus Nyugat-Európában, addig a migránsok kötelező szétosztása még mindig napirenden van. Ezt a "Soros-klán" új vezetője néhány hét alatt elintézte - jelentette ki az igazgató.
   
Hozzátette: Kunhalmi Ágnes szocialista politikus 2015-ben arról beszélt, hogy a migráció álprobléma, Bauer Tamás korábbi SZDSZ-es politikus nemrég azt mondta, hogy a francia modell példa Magyarország számára. Az amerikai BLM-mozgalom, progresszív ideológia betette a lábát Nyugat-Európába, hasonló folyamatok zajlanak Franciaországban, aki pedig az unió migrációs politikáját helyesli, az a mostani francia állapotokat idézheti elő.
   
A több mint 500 napja Magyarország szomszédságában zajló háború kapcsán Kovács Attila azt hangsúlyozta, hogy az unió szankciós politikája hatástalan, a háború folytatódik, csak azt érték el vele, hogy nő az infláció, emelkednek az európai polgárok megélhetési költségei. Közben az EU még kér pénzt az uniós polgároktól a háború folytatására - Ukrajna megsegítése címén -, a migrációra és a brüsszeli bürokraták fizetésemelésre. S ha valaki megkérdezi, hol a pénz, akkor "zsarolójelentés" a válasz - jelentette ki Kovács Attila.
   
Az igazgató azt mondta, hogy a korrupció két szálon is zajlik: Brüsszelben és a magyar ellenzék, a "dollárbaloldal" köreiben.
   
Miközben a "korrupció a brüsszeli hétköznapi élet velejárója, tartják a markukat az európai adófizetők pénzéért" - jegyezte meg Kovács Attila.
   
Magyarországon pedig egy titkosszolgálati jelentés szerint egy párbeszédes politikus félmilliárd forintot fizetett Karácsony Gergely főpolgármester 99 Mozgalmának.
   
"Itt valami suskus van", illegális külföldi kampányfinanszírozás, pénzmosás - vélekedett az európai uniós kutatási igazgató a budapesti sajtótájékoztatóján.
   
Az Alapjogokért Központ az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: a legújabb brüsszeli "zsarolójelentés" folytatja a hazugságok már megszokott áradatát Magyarországgal szemben. A jogállamisági eljárás régóta nem jogi természetű vita, a brüsszeli intézmények által megfogalmazott kritikák teljesen alaptalanok - fűzték hozzá.
   
Úgy fogalmaztak: annak ellenére, hogy Magyarország Brüsszel valamennyi követelését teljesítette, ma a "Soros-birodalom európai helytartói" akarnak kioktatni demokráciából.
   
A közlemény Magyarország megbüntetését és háborúba kényszerítését nevezte a jelentés céljának.
   
Megfogalmazásuk szerint a "dollárbaloldal" is követi "a nyílt társadalom világítótornyát".
   
Az Alapjogokért Központ arról is írt, hogy csődbe vitték az EU-t: 100 milliárd euró (mintegy 37 900 milliárd forint) "hiányzik a kasszából", és most az európai adófizetőkkel kívánják megfizettetni a háború folytatásának az árát. Közben a magyar kormányt arra akarják kötelezni, hogy szüntesse meg a rezsicsökkentést, amihez "a politikai korrupcióval érintett" magyarországi baloldal "dollárokért cserébe örömmel asszisztál" - tették hozzá.
   
Leszögezték, hogy Magyarország nemet mond az illegális bevándorlásra, a háborúra és a genderre, és "ezen semmilyen zsarolójelentés nem fog változtatni".
   
A közleményben úgy vélekedtek: a 2024-es európai parlamenti választásokon "Európa lehetőséget kap arra, hogy a politikai korrupció Brüsszel nevű mocsarát lecsapolja".
 

MTI
  • Továbbra is zéró szinten a hazai klubfutball
    Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
  • Augusztus 20. a magyar nemzet egyik legősibb és legfontosabb ünnepe
    Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
  • Alaszkai csúcs - Donald Trump: sikerült igazán jó előrelépést elérni
    "Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
  • Hollik István a gyermekek digitális védelméről szóló törvényjavaslatot nyújtott be
    Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
  • Komjáthy György 91
    A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
MTI Hírfelhasználó