Trump és Putyin telefonbeszélgetése az Irán körüli feszültségről
Donald Trump beszámolója szerint sürgette Vlagyimir Putyin, hogy a "saját háborúját" is be kell fejeznie, amivel az ukrajnai katonai konfliktusra utalt.
2025. június 15. 10:05
Kép: france24
Donald Trump szerint elsősorban az Irán körül kialakult helyzetről, és kisebb részt Ukrajnáról szólt Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton folytatott telefonbeszélgetése - ezt az amerikai elnök közösségi médiaoldalán közölte.
Az elnök bejegyzése szerint az eszmecsere mintegy egy órán keresztül tartott és azon egyetértettek abban, hogy az Izrael és Irán között kialakult katonai konfliktust meg kell szüntetni.
Donald Trump beszámolója szerint emellett arra is sürgette Vlagyimir Putyin, hogy a "saját háborúját" is be kell fejeznie, amivel az ukrajnai katonai konfliktusra utalt.
Az amerikai elnök közölte, hogy kifejezetten az ukrajnai háborúról szóló egyeztetése Vlagyimir Putyinnal a "jövő hétre marad".
Donald Trump hozzátette, hogy a telefonhívást az orosz elnök kezdeményezte, és azon köszöntötte születésnapja alkalmából is.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szombaton egy interjúban közölte, hogy az éleződő feszültség miatt az Egyesült Államok bizonyos katonai eszközeit Ukrajnából átcsoportosította a Közel-Keletre, amit a régiós amerikai érdekeltségek hatékony védelmének szükségességével indokolt. A Pentagon irányítója a Fox News hírtelevízió élő adásában nyilatkozva beszámolt arról, hogy az átcsoportosított eszközök között szerepelnek dróntámadás elhárítására szolgáló rendszerek.
Hozzátette, hogy az iráni és izraeli helyzetet a Pentagon "minden szintjén" folyamatosan követik, és a térségben állomásozó amerikai haderő elhelyezkedését "erőteljesnek" nevezte, és világossá tette, hogy megvédik a térségben tartózkodó amerikai embereket és érdekeltségeket.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.