A települések magaslatain sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők mindenütt felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet az őrtűzgyújtást kezdeményező és szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs jegyez.
2023. október 29. 21:11
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2015-ben nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, ezen a napon Kárpát-medence-szerte őrtüzeket gyújtanak. MTI/Kovács Attila
Több mint száz székelyföldi településen gyúltak ki vasárnap este az őrtüzek annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára - közölte az MTI-vel Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, a megmozdulás főszervezője.
A települések magaslatain sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők mindenütt felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet az őrtűzgyújtást kezdeményező és szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs jegyez.
"Megerősítjük, hogy nem változott elkötelezettségünk az autonómia iránt. Ismételten kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld polgárainak a teljes és tényleges egyenlőségét" - mutat rá a dokumentum.
Az MTI-hez is eljuttatott kiáltvány szerint az SZNT bebizonyította, hogy a hatóságok akadályozása ellenére európai szinten tud fellépni Székelyföld érdekéért, megnyitva ezzel egy nemzetközi küzdőteret. A dokumentum szerint a mozgalom előtt áll egy másik feladat is: a székely nép önszerveződésének rendszerét, a székelyföldi személyi kártyát megteremteni és működtetni.
"Legyen ez az este egy olyan pillanat, amikor a közösség minden tagjában tudatosodik, személyes élménnyé válik a feladat, amelyet közösen kell a jövőben elvégeznünk. Tudatosodjon, váljon személyes élménnyé minden magyarban: Magyarország szuverenitását meg kell védeni, Székelyföld autonómiáját ki kell vívni! Így lesz a magyar nemzeti egység hordozója két terület: a szuverén Magyarország és az autonóm Székelyföld" - olvasható a székelyföldi őrtűzgyújtás kiáltványában.
Az MTI kérdésére, hogy miért tartotta szükségesnek az SZNT szót emelni Magyarország szuverenitásáért, Gazda Zoltán azt mondta: a székelyeknek szükségük van az anyaország támogatására autonómiaküzdelmükben, így nagyon fontos számunkra, hogy Magyarország megőrizhesse szabadságát, miközben azt látják, hogy az Európai Unió korlátozni akarja mozgásterét.
A főszervező szerint az őrtűzgyújtások alkalmával felolvasott kiáltványokat - a székely szabadság napi, március 10-i kiáltványokhoz hasonlóan - eljuttatják a bukaresti külképviseletekhez, az Európai Unió fórumaihoz, a kétkamarás bukaresti parlament mindkét házelnökéhez, a román miniszterelnökhöz és Románia államfőjéhez.
Mint mondta: válaszképpen valamilyen fenyegetés szokott érkezni, annak hangoztatása, hogy Románia tökéletesen betartja a kisebbségek jogait, vagy válaszra sem méltatják őket, vagy egy diplomatikus választ kapnak, miszerint továbbították a kiáltványt az illetékes szakbizottságoknak.
Hozzátette: egyetlen román közjogi méltóság van, aki soha nem válaszolt az SZNT beadványaira: Románia államelnöke. "Kötelező módon kéne válaszolnia: olyan arrogancia és lebecsülés ez számunkra, hogy az egyszerűen megalázó" - mondta a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselője.
A húsz éve újraalakult - több mint száz éve alapított - SZNT 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, amikor a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, este pedig őrtüzek gyújtásával "teszik láthatóvá" az önrendelkezést követelő régiót.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Karácsony Gergely szerint beláthatatlan ideig leállhat a BKV, ha nem tud megegyezni a kormánnyal. Felháborító, hogy a főpolgármester a budapestieken verné le a saját alkalmatlanságát! - közölte a közösségi oldalán Janó-Veilandics Franciska, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) fővárosi képviselője.
A kereszt lelki, közösségi tartóoszlop, olyan fénylő pont Magyarországon és a kontinensünkön, amely szellemi világítótoronyként segít eligazodni napjaink kihívásai közepette - hangsúlyozta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke hétfőn a felújított kecskeméti Pataki-kereszt felszentelésén.
A családbarát Magyarország fontos része, hogy az adórendszer is gyermekközpontú, a kormány ugyanis elismeri azt, ha valaki dolgozik és közben gyereket nevel - hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten, a Gyermek(lélek)védelem új útjain című műhelykonferencián. Rétvári Bence a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által szervezett eseményen arról beszélt, a családi típusú adórendszert az ellenzék már ideológiai alapon is támadja, és kormányra kerülése esetén meg is változtatná.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
