Egy közösség dönthet úgy, hogy feltételekhez köti a beköltözést és az ingatlanszerzést a területén, mert nincs már elég ingatlana és nem bírja a kommunális infrastruktúrája, vagy éppen csak a hagyományait szeretné megőrizni.
2025. március 25. 15:45
rajka.asp.lgov.hu
A kormány azoknak az önkormányzatoknak kíván segíteni az úgynevezett identitásvédelmi intézkedésekkel, amelyek szeretnék mederben tartani a beköltözéseket - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője kedden Veresegyházon.
Navracsics Tibor a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) ülésén kifejtette: vannak települések, amelyek úgy érzik, bajban vannak, úgy érzik, hogy a nagy számban beköltözők "elsöprik" a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét.
A miniszter előadásában arról beszélt, hogy zajlik a minisztériuma által elindított úgynevezett identitásvédelmi intézkedések törvénybe foglalásának előkészítése.
Hangsúlyozta: mindez nem arról szól, hogy egy település "kiírja magát Magyarország térképéről, kiírja magát Magyarország történelméből és bezárkózik".
Mindez arról szól: egy közösség dönthet úgy, hogy feltételekhez köti a beköltözést és az ingatlanszerzést a területén, mert nincs már elég ingatlana és nem bírja a kommunális infrastruktúrája, vagy éppen csak a hagyományait szeretné megőrizni.
Hozzátette: ha egy önkormányzat mindezt nem érzi problémának, akkor nem kell ez ügyben döntést hoznia a jövőben sem.
A tárcavezető elmondta, hogy Magyarországon a mintegy 3100 településből 2000-nek csökken a népessége. Ezeknek nem az a problémája, hogy túl sokan költöznek be, a kérdés számukra az, hogy hogyan tudnának visszacsábítani embereket, illetve letelepíteni fiatalokat, visszaadni az "életerőt" a településnek.
Hozzátette, hogy a maradék 1100 településnek növekszik a népessége. Ezek közül is megközelítőleg 600-700 olyan település van, amely örömmel fogadja a népességnövekedést, nem érzi azt problémának. De van 300-400 olyan is - a budapesti agglomeráció, a Velencei-tó környéke, a Balaton környéke, egyes nagyvárosok környéke -, ahol úgy érzik, hogy ez veszélyként jelenik meg.
"Mindeddig a változtatási tilalom volt az egyetlen eszköz, ami időlegesen és meglehetősen esetlen módon valamilyen védelmet adhatott" - tette hozzá Navracsics Tibor.
A miniszter elmondta, hogy jelenleg öt olyan opciót találtak, amelyekkel a települések élhetnének, ha az önkormányzatuk szükségesnek látja a használatukat.
A KTM vezetője szerint ilyen, hogy korlátozhatnák az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára, vagy, hogy kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot. Másik eszköz a miniszter szerint, ha feltételekhez kötik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, vagy ha helyi adózási kötelezettségeket állapítanak meg.
Navracsics Tibor azt mondta, hogy mind az öt esetben léteznek úgynevezett mentességi esetek, azaz olyan okok, amikor nem zárható ki valaki az ingatlanszerzésből. Hozzátette, ilyen például, ha valaki az adott településen született, ott nevelkedett és később elköltözött, de szeretne visszaköltözni, vagy olyan állami közszolgáltatást lát el, amelyből adódóan az adott településen szeretne letelepedni: ha rendőr, orvos, katona, tanár, vagy a közigazgatás más területén dolgozik.
Az olyan fiatal, aki az adott településen felsőfokú tanulmányokat folytat, ezért akar ott lakást venni, szintén nem lenne kizárható az ingatlanszerzésből - fűzte hozzá a miniszter.
Azt tervezik, hogy a közeljövőben a kormány hoz döntést arról, ebből az öt elemből az összes a rendelkezésére álljon-e az önkormányzatoknak - tette hozzá a miniszter.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.