Rétvári Bence azt mondta, „nem volt egyszerű a nyár”, a viharok több száz káreseményt okoztak Magyarországon, de a károkat elhárították, a tankönyvek megérkeztek, az iskolák el tudnak indulni, sok helyen jóval jobb körülmények között, mint tavaly. Az államtitkár a Tisza Párt elnökének azon kijelentésére, hogy az iskolákban és a kórházakban „ipari hulladékot” etetnek a gyerekekkel, illetve a betegekkel, úgy reagált, Magyar Péterre jellemző, mindenkit lenéz minden területen, úgy tesz, mintha az évtizedek óta dolgozóknál jobban tudná, mit hogyan kell csinálni.

Az iskolatej-, iskolagyümölcs-program ma tízszer akkora keretből fut, mint 2010-ben, a gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés költségkerete 32 milliárd forintról 140 milliárd forint fölé nőtt a költségvetésben, a reformmenza-rendeletet direkt azért hozták, hogy minél kevesebb adalékanyag legyen az ételekben, és az alapanyag magyar gazdáktól érkezzen – mutatott rá.

Rétvári Bence arra a hírre, miszerint annyira drága az iskolakezdés, hogy sokan személyi kölcsönt vagy áruhitelt vesznek fel, azt mondta, míg korábban a tankönyvcsomag több tízezer forintba került gyerekenként, ma minden gyermeknek ingyenes, félmillió „ingyen laptop” van a diákoknál, és mintegy 80 ezer rászoruló tanulónak még a tanszereket, a füzetcsomagot is ingyen biztosítja az állam, hogy a tudáshoz jutás ne anyagi kérdés legyen. Így is van nyilván minden családnak kiadása, de amiben az állam segíteni tud, azt igyekszik megadni a magyar családoknak – hangoztatta.

Az államtitkár a tanárhiányról szóló információkról azt mondta, már látszanak a pedagógusbér-emelés pozitív hatásai, egyre többen választják a pedagóguspályát, vagy visszatérnek arra. Jelezte, a tanárok száma folyamatosan nő, az elmúlt tanévben 3 ezerrel, idén augusztus végén a tavalyinál 2 ezerrel lettek többen. Ennek eredményeként most jóval kevesebb diák jut egy tanárra, mint 2010-ben, vagyis több figyelmet kap egy tanuló, és ez az arány Magyarországon jobb az uniós átlagnál – közölte, hozzáfűzve, a pedagógusok bére a következő években is úgy fog emelkedni minden évben, ahogy a diplomások bére. Rétvári Bence az iskolai mobiltelefon-használat korlátozásáról azt mondta, a szabályozás a figyelem fenntartása, a koncentráció növelése és annak érdekében történt, hogy a telefonhasználat ne akadályozza a tudás átadását.

„A legtöbb ország is ugyanezen az úton halad, csak mi egy kicsit korábban ismertük fel. Bízunk benne, hogy ez főleg a matematikaeredményekben versenyelőnyt jelent majd Magyarországnak” – fogalmazott. Az államtitkár Tarr Zoltánnak, a Tisza Párt alelnökének pártja adóemelési terveiről, illetve azon etyeki nyilatkozatáról, hogy „választást kell nyerni, utána viszont mindent lehet”, úgy reagált: ez a legnagyobb politikai cinizmus, az emberek lenézése; azt jelenti, a választókat be kell csapni a választásig, utána pedig el kell felejteni, amit a kampányban mondtak. Véleménye szerint ha a Tiszások tervét az emberek megismernének, akkor még a szimpatizánsaik nagy része is hátat fordítana a pártnak.

Olyan megszorításokra készülnek, amit Brüsszelből kaptak parancsba, egy tanári átlagfizetés évi 364 ezer forinttal lenne kevesebb a Tisza adótervei szerint. Most látszik, hogy teljesen gátlástalanul csak a hatalom megszerzéséről van szó minden áron, nem foglalkoznak a holnappal, meg a holnaputánnal – mondta Rétvári Bence, megjegyezve, „ami Gyurcsánynak Őszöd, az a Tisza Pártnak Etyek”. Rétvári szerint Hadházy Ákos és Magyar Péter esetében két nagyon hasonló emberről van szó, mind a kettő egy időben fideszes volt, aztán amikor megsértődtek valamin, akkor hirtelen Fidesz-ellenesek lettek. Úgy véli, hogy a habitusuk is hasonló, szerinte a parlamentben is rendre úgy viselkedik Hadházy, mint egy óvodás.

Az államtitkár értelmezése szerint „a választás után bármit lehet” azt is jelenti, hogy be lehet engedni a bevándorlókat, be lehet engedni a „gender propagandistákat” az óvodákba, iskolákba, lehet csatlakozni a háborúpárti ukrajnai, uniós vezetőkhöz. A műsor vendége volt Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója is, aki emlékeztetett: vasárnap volt 10 éve, hogy Angela Merkel német kancellár azt mondta a migrációs helyzetről, hogy „wir schaffen das”, azaz „megcsináljuk”. Tíz éve kezdődött nyíltan az a politika, ami a jelenlegi helyzethez vezetett: Németországban már több mint 220 ezer bevándorlót kellene kiutasítani. A létszámuk Friedrich Merz jelenlegi kancellár hivatali ideje alatt némileg csökkent, de az elmúlt hónapokban is több tízezer ember adott be menekültkérelmet – tette hozzá.

Nagy német városok, Frankfurt, Berlin lakóinak csaknem 50 százaléka migránshátterű, egyes városokban ennél is nagyobb az arányuk – jegyezte meg. A helyzet kezelhetetlen, nem az történt, amit vártak, hogy orvosok és informatikusok jönnek majd. Sokan tíz év után sem találtak munkát, segélyből élnek, a német társadalom eltartja őket, magas a bűnözés, az ezer főre vetített bűncselekmények száma négyszerese a magyarországi adatnak. Azt mondta, a Zöldek, a CDU, az SPD a kampányban nem beszélt a migrációról, vagy nem olyan tónusban, ahogy a társadalom többsége gondolkodik.

Egyetlen párt beszél a problémákról, az Alternatíva Németországért (AfD), amelynek támogatottsága már 25 százalék körül van, és van olyan közvélemény-kutató, amelynél az AfD az első számú német párt; látszik, hogy Alice Weidel társelnök felkészült, akár egy egész ország vezetésére alkalmas politikus lehet. Közölte, a németek 70 százaléka azt mondja, hogy az állam nem megfelelően működik, nem tudja a problémáikat kezelni, csaknem 50 százalékban mondják azt, hogy a média nem szabad. Felidézte, Friedrich Merz kancellár egy vasárnapi interjúban maga mondta el, hogy a német produktivitás tíz éve nem nő, a német munkavállalók ma a legkevesebb munkaórát dolgozzák le, esetükben a legmagasabb a betegszabadságon töltött idő, 15 nap, a munkanélküliség magas. Szinte az összes mutatóban Németország az európai alsó harmadban található, a munkában töltött idő nagysága és a produktivitás terén a sereghajtók között van – fűzte hozzá Szalai Zoltán.