Migránsok - Erősödik a magyar álláspont támogatottsága
Bakondi György azt mondta, 2015 óta jelentősen megváltozott az európai emberek migrációval kapcsolatos álláspontja. A bevándorlást ellenző politikai erők eddig elképzelhetetlen mértékben előretörtek a választásokon.
2025. március 2. 08:31
mti
Nemzetközi szinten is változik a hozzáállás az illegális bevándorláshoz, a magyar kormány álláspontjának Európa-szerte erősödik a támogatottsága - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.
Bakondi György azt mondta, 2015 óta jelentősen megváltozott az európai emberek migrációval kapcsolatos álláspontja. A bevándorlást ellenző politikai erők eddig elképzelhetetlen mértékben előretörtek a választásokon.
A különböző közvélemény-kutatások is azt mutatják - például Németországban -, hogy a lakosság párthovatartozástól függetlenül úgy gondolja, változtatni kell a migrációs politikán. Az emberek 70 százaléka szerint meg kell állítani a korlátlan beáramlást, az ellátás kontroll nélküli biztosításával szakítani kell, őrizni kell a határokat, és azokat, akik nem kaptak politikai menedékjogot, ki kell toloncolni az országból - tudatta a főtanácsadó.
Németország mellett ez a helyzet Hollandiában, Svédországban, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában is. A tagállami szinten bekövetkező változások megjelenése a Európai Tanácsban kihatással lesz az Európai Bizottságra, és előbb utóbb az európai parlamenti döntéshozatalra is
- jelentette ki Bakondi György.
Nem igazolódott a Soros-szervezetek által képviselt ideológiai megközelítés, mely szerint az illegális bevándorlás jó dolog, a többszínűség, a beözönlő tömeg jó hatással lesz a gazdaságra, a társadalomra, a fejlődésre. A gázolásos merényletek, a géppisztolyos támadások, a súlyos késelések, a tömeges nők elleni erőszak, a no-go zónák kialakulása miatt az európaiak veszélyben érzik eddigi békés életüket. Hozzátette: az emberek sürgős intézkedéseket követelnek.
A főtanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy a lengyel kormány - amely az utóbbi időszakban igyekezett az uniós irányvonalhoz illeszkedni - kijelentette, nem hajtja végre a migrációs paktumot. Hollandia is kivételt kért. A magyar kormány leszögezte, a nemzeti érdekből indul ki, nem fogad be ismeretlen identitású bevándorló tömegeket.
Kifejtette, a határvédelem ügyében kettős mércét alkalmaznak. Míg Magyarországot megbüntették, a lengyel-fehérorosz, a görög-török, a bolgár-török határon épült kerítésrendszer kialakításához jelentős európai uniós támogatást biztosítottak.
Ugyanakkor számos olyan ország van, amely visszaállította az ellenőrzést a belső határokon, ezzel a schengeni térség veszélybe kerül. Ezért szükség van a 2015 óta követett politika és a tavaly "erőszakosan áttolt" migrációs paktum végiggondolására, és annak felismerésére, hogy a belső biztonság kulcsa a külső határ őrizete.
A főtanácsadó közölte, jelentősen növekszik a görög szigetekre érkező illegális bevándorlók száma. Ráadásul már nemcsak Törökországból, hanem Líbiából is jönnek. A migránsok a szigetekről hamar átkerülnek a kontinentális Görögországba, és megjelennek a balkáni útvonalon.
Tavaly a szerb és a magyar rendőrség közös akciósorozatának köszönhetően sikerült kiszorítani az embercsempész-csoportokat a magyar határ térségéből. A migráció főként Bosznia, Horvátország, Szlovénia, Olaszország felé irányult. Ez megváltozott, tavaly az első két hónapban 530 határsértőt fogtak el, idén már 3 ezret - tudatta. Hozzátette: ez a nagyságrendi növekedés feltehetően a tavaszi, nyári időszakban is fennmarad.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.