Az új lengyel elnök a NATO legerősebb európai hadseregét szeretné felállítani
2025. augusztus 16. 20:05
Lengyelországnak rövid időn belül a NATO legerősebb európai hadseregével kell rendelkeznie - jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken a Lengyel Hadsereg Ünnepe alkalmából rendezett varsói katonai díszszemlén.
A bolsevik hadsereggel szemben 1920-ban aratott győzelem, a varsói csata 105. évfordulóján a hagyományos parádét a lengyel politikai és katonai vezetők, valamint helyiek tömegének jelenlétében tartották a varsói óváros alatti Visztula-rakparton. A kerek évforduló alkalmából, a történelemben először a díszszemlét a balti-tengeri Hel-félszigeten is megrendezték a haditengerészet részvételével.
Karol Nawrocki beszédében kijelentette: Lengyelország "rövid időn belül nem a NATO harmadik, hanem első legerősebb hadseregével kell, hogy rendelkezzen Európában".
Bejelentette új nemzetbiztonsági stratégia kidolgozását, és javasolta a parádén jelen lévő Donald Tusk kormányfőnek, hogy közös, pártok feletti nyilatkozatban rögzítsék a lengyel védelmi rendszer fő elveit.
Aláhúzta:szorgalmazni fogja, hogy a kormánykoalíció minél gyorsabban döntsön a védelmi kiadásoknak a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára emeléséről. Kijelentette: a hadseregnek legalább 300 ezer főt kell számlálnia, de kész támogatni egy 500 ezer fős hadsereg létrehozását is.
Az államfő kijelentette: 1920-ban a lengyelek "győztek a szovjet, bolsevik anticivilizáció felett". Kiemelte a nemzeti egység szerepét a lengyel-bolsevik háborúban, melynek hősei bebizonyították, hogy "Oroszország nem legyőzhetetlen". Hozzátette, hogy Oroszország már három éve "az Ukrajna elleni agresszióban rekedt".
A varsói díszszemlén több mint 4000 lengyel és NATO-katona vonult fel, és mintegy 300 harci járművet vonultattak fel, köztük M1A1 Abrams amerikai és K2-es dél-koreai harckocsikat, valamint amerikai HIMARS rakétavetőket és Patriot légvédelmi rendszereket. A díszszemlét légibemutató nyitotta meg.
Az ünnep alkalmából szombaton a Varsó melletti Ossówban megnyitják a Varsói Csata Múzeumát. A múzeumkomplexumot a varsói csata helyszínén, több mint 5 hektárnyi területen építették fel csaknem 300 millió zloty (27,8 milliárd forint) költséggel.
A visztulai csodának is nevezett, 1920. augusztus 12-25. között vívott ütközetsorozatban Lengyelország megvédte az első világháború végén visszanyert függetlenségét, és megakadályozta az orosz kommunista forradalom továbbterjedését Nyugatra.
A győzelemhez hozzájárult az a magyar lőszerszállítmány is, amelyet a Csepel Művek elődje, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek küldött a lengyelek megsegítésére.
Erre egy, 2011-ben elhelyezett emléktábla emlékeztet a varsói Pilsudski téren. 2020-ban pedig a közép-lengyelországi Skierniewicében felavatták a varsói csata során a lengyeleknek segítséget nyújtó nemzetek emlékművét. A szoboregyüttesben Teleki Pál alakja is szerepel, aki annak idején a magyar kormányt vezette.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.