Tovább folytatódott az átlagnál melegebb nyarak sorozata, az idei a 12. legmelegebb lett 1901 óta. Két nagyon száraz nyarat követően 2023 nyarán országos átlagban a sokéves átlagot kevéssel meghaladó mennyiségű csapadék hullott, az egyes országrészek csapadékösszegei között azonban nagy különbségek alakultak ki - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2023. szeptember 4. 16:24
Méréseik adatait értékelve azt írták, az idei nyár középhőmérséklete országosan 21,6 Celsius-fok volt, ami 0,8 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek 20,8 fokos átlagát, így tovább folytatódott az átlagnál melegebb nyarak sorozata. Legutóbb a 2016-os nyár hőmérséklete maradt el az éghajlati normáltól. Az elemzés szerint június még átlagos középhőmérsékletű volt, majd a július 1,2 fokkal, és augusztus is 1,0 fokkal melegebb volt az átlagnál. A július a 9., az augusztus a 12. legmelegebb lett a 20. század kezdete óta. A nyár középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 21 és 23 fok között alakult, 20 fok alatti érték csak a hegyvidéki és fagyzugos helyeken fordult elő.
Hozzátették: a csapadékos tél és tavasz után a nyarat sem az elmúlt két évben tapasztalt nagyon aszályos időjárás jellemezte, az évszak csapadékösszege országos átlagban 220,6 milliméter volt az előzetes adatok alapján, ami az 1991-2020-as évek 203,2 milliméteres átlagának 109 százaléka. A június 10 százalékkal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál, majd a július 8 százalékkal szárazabb, az augusztus pedig ismét 26 százalékkal csapadékosabb lett. A legkevesebb csapadék az Alföld középső és déli részén esett, itt többfelé csak 100-150 milliméter közötti értékeket regisztráltak. A nyugati és északi országrészeken hullott a legtöbb csapadék, ezeken a tájakon nem voltak ritkák a 300 millimétert meghaladó értékek.
Gyakoriak voltak az évszakban a felhőszakadással járó hevesebb zivatarok, így kis területen belül is előfordultak jelentős különbségek a mért csapadékösszegekben. A nyári napok száma - amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 25 fokot - öttel meghaladta az átlagot, idén hetven ilyet regisztráltak. A szokásosnál hattal több, 33 hőségnapot rögzítettek, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 30 fokot. Forró nap - amikor a hőmérséklet elérte a 35 fokot - országos átlagban négy fordult elő, ami csak egy nappal több a sokévi átlagnál.
Országosan 32 csapadékos nap volt 2023 nyarán, az átlag egyébként 28. A meteorológiai szolgálat az idei nyár rekordjairól közölte, a legmagasabb nappali hőmérsékletet augusztus 27-én Dévaványán mérték, 39,5 fokot, a nyár legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Zabarban június 4-én, 0,9 fokot. Nyáron a legtöbb csapadékot, 495,4 milliméternyit Kékestetőn regisztrálták, a legkevesebbet - 83,3 milliméternyit - Szarvason. Egy nap alatt a legtöbb csapadék Kékestetőn esett: június 6-án 122 milliméternyi.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
