Mandátumbecslés: stabil többséget szerezne a Fidesz a Mandiner szerint
Eltelt egy év a 2024-es kettős választás óta, és a rendelkezésre álló időközi választási eredmények alapján kijelenthető: a Fidesz–KDNP támogatottsága továbbra is stabil, sőt bizonyos esetekben még erősödött is – írja a Mandiner. A lap az azóta lezajlott több időközi országgyűlési és önkormányzati választásból próbál következtetni arra, hogyan alakulna a politikai térkép, ha most tartanának parlamenti választásokat.
2025. július 16. 11:11
2025-ben két időközi országgyűlési választást tartottak: januárban a Tolna megyei 2-es, márciusban az újpest–angyalföldi körzetben. Előbbiben a Fidesz jelöltje, Csibi Krisztina, jelentős fölénnyel nyert, miközben az EP-választáson itt még 55 százalék alatt teljesített a kormánypárt – januárra viszont közel 20 százalékponttal jobban szerepelt. A másik körzetben, ahol a választási csalásért jogerősen elítélt DK-s Varju László győzött, a Fidesz szintén javított: az EP-listás 31 százalékhoz képest 34 százalékot ért el. E két választás alapján megállapítható, hogy a Fidesz támogatottsága az EP-választáshoz képest átlagosan 15 százalékkal nőtt ezekben a körzetekben. Az időközi önkormányzati választásokon a Fidesz szereplése visszafogottabb volt. A kormánypártok összesített támogatottsága 41,97 százalékról 38,84 százalékra csökkent. Ez a visszaesés azonban elsősorban olyan körzetekben történt, ahol már 2024-ben sem szerepelt erősen a Fidesz, és ezek a választások kisebb téttel is bírtak.
Országos trend: maradt a Fidesz-fölény
Összegezve a parlamenti és önkormányzati időközi eredményeket, akkor a Fidesz támogatottsága a tavalyi EP-választáshoz képest országosan 7,5 százalékkal emelkedett. Így a párt jelenlegi támogatottságát 47–49 százalék közé lehet becsülni. A Mandiner saját számításai szerint, ha most tartanák a parlamenti választásokat: A Fidesz 109 mandátumot, a Tisza Párt 89-et, a német nemzetiség pedig 1 mandátumot szerezne az Országgyűlésben.
Az egyéni körzetekben a Fidesz 63, a Tisza 43 mandátumot szerezne, a listás helyek pedig fej-fej mellett alakulnának: mindkét párt 46-ot kapna. A különbség abból adódik, hogy a Tisza néhány körzetben elsöprő győzelmet aratna, ami több győzteskompenzációs mandátumot jelentene számára. Hiába tehát a 2024-es választások óta eltelt politikailag turbulens időszak, az időközi választások alapján a Fidesz–KDNP továbbra is a legnagyobb és legerősebb politikai erő Magyarországon. Bár a Tisza Párt komoly tényezővé vált, áttörést – legalábbis választókerületi szinten – egyelőre nem tudott elérni a Mandiner szerint.
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
A konzervatív közösség számára a nemzet érték, így magyarnak lenni is érték, a magyarság létének és megmaradásnak záloga pedig egy szuverén Magyarország léte. A 2026-os választás tétje egyértelműen az, hogy Magyarországnak nemzeti szuverén kormánya vagy brüsszeli bábkormánya lesz - szögezte le a miniszter.
Szijjártó Péter sérelmezte, hogy az Európai Bizottság a mostani tanácskozáson is "gyakorlatilag Ukrajnai Bizottságként lépett fel, teljesen Ukrajna érdekeit képviselve, szemben a tagállamok érdekeivel".
Julija Szviridenko hangsúlyozta:Volodimir Zelenszkij akár kétoldalú, akár - az amerikai fél bevonásával - háromoldalú találkozóra is készen áll a béketárgyalások érdekében, de az elmúlt hetekben az orosz elnök nem mutatott jelet arra, hogy szintén készen állna tárgyalni.