Az alelnök – wikipedia

Nevetséges az Európai Parlament "magyargyűlölő" alelnökének a felvetése, amely szerint a BMW-nek Magyarország helyett Romániába kellene vinnie a beruházását, jól láthatóan teljes kudarc a hazánkban beruházó német vállalatok politikai zsarolása - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető a jemeni kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva magyargyűlölőnek nevezte Katarina Barley-t, az Európai Parlament alelnökét, azon nyilatkozatát pedig nevetségesnek, miszerint a BMW-nek Magyarország helyett Romániába kellene vinnie a beruházását.
   
Úgy vélekedett, hogy egyes politikai erők zsarolni próbálják a hazánkban beruházó német vállalatokat, ez azonban teljes kudarcba fulladt, miután ezen cégek köre egyre gyarapszik, és az érintett társaságok nagy többségének kifejezetten harmonikus az együttműködése a kormánnyal.
   
Kiemelte, hogy a BMW-gyár építése is a tervek szerint halad, a vállalat az elektromobilitási stratégiája rendkívül jelentős elemét hozza Debrecenbe.
   
"Hogy ezek a munkahelyteremtő, high-tech beruházások Magyarország helyett Romániában valósuljanak meg, ezt a német szocialisták akarják, meg néha az az érzésem, hogy a magyar baloldal is, de szerencsére nem rajtuk múlik ez, hanem a beruházói döntéseken, valamint a beruházók és a magyar kormány együttműködésén" - mondta.
   
Majd aláhúzta, hogy "az említett hölgy, a német és a magyar baloldal mindenfajta igyekezete dacára" idén akár a tavalyi beruházási rekord kétszeresét is sikerülhet elérni.

Szijjártó Péter az OTP ukrajnai listázásával kapcsolatban megismételte, hogy a kormány addig nem fog hozzájárulni a fegyverszállítások további támogatásához az Európai Békekeretből, amíg ki nem törlik a pénzintézetet ebből a jegyzékből.
   
"Mindenfajta ígérgetések hangoznak el, meg utalgatások, de hát a legegyszerűbb lenne levenni az OTP-t erről a listáról, pont úgy, ahogy feltették, de hát mind a mai napig erre nem került sor" - fogalmazott.
       
A miniszter az Ukrajnába küldött amerikai kazettás bombák ügyére reagálva közölte, hogy a fegyverek szállítása a háború meghosszabbításának és eszkalációjának veszélyével jár, és minél tovább tart majd a háború, annál többen halnak meg.

Ráadásul - mint rámutatott - a kazettás bombák tragikus humanitárius következményekkel tudnak járni.
   
"Ezért arra kérünk mindenkit, hogy a háború eszkalálásának veszélye helyett a béke irányába tegyenek lépéseket. Tehát jó lenne, ha a szövetségeseink kazettás bombák meg bármilyen más fegyverek helyett inkább békét hoznának a szomszédba, azzal tudnának emberéleteket menteni" - összegzett.
 

Nem sikerült politikai alapon megingatni a német beruházói bizalmat Magyarország iránt

Az utóbbi időben egyes szereplők egyfajta zsarolásnak próbálják alávetni a Magyarországon beruházó vállalatokat, de a tények jól mutatják, hogy nem sikerült politikai alapon megingatni a német beruházói bizalmat - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a német tulajdonosi hátterű Kirchhoff Hungária Kft. új beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a vállalat 20 milliárd forint értékű fejlesztése nyomán nyolcvan új munkahely jön létre Esztergomban és Dorogon, ahol elektromos és hibrid autókhoz szükséges karosszériaelemeket fognak gyártani.

Az Európai Parlament korrupt közegéből áradó szélsőséges hungarofóbia nem zavarja a német befektetőket. Az épülő BMW-gyár Debrecenben 2023. július 17-én. A BMW Group 400 hektárnyi területen építi fel az autógyárat, amely évente mintegy 150 000 gépkocsi gyártására lesz képes. A termelés 2025-ben kezdődik, itt készül majd a tisztán elektromos meghajtású modellek számára kifejlesztett NCAR architektúrára épülő Neue Klasse modellgeneráció alapító tagja. A mintegy 400 milliárd forintos beruházással több mint ezer új munkahely jön létre a városban. MTI/Czeglédi Zsolt

   
Beszédében rámutatott, hogy a Magyarországon már több mint hétszáz főt foglalkoztató cég tizenegy országban tart fenn üzemet, így hatalmas volt a verseny a beruházásért.

Majd kitért arra is, hogy az elektromos autóipar meghatározó a gazdaság növekedése szempontjából, ráadásul a jelenlegi nehézségek közepette különös jelentősége van annak, hogy egy-egy vállalat hol fejleszti a kapacitásait.
   
"Az az ország, amely ebben az új iparágban sikeres tud lenni, amely ezen új iparágban beruházásokat tud magához vonzani, az garanciát szerez magának arra, hogy a gazdaságát a jövőben is növekedési pályán tudja tartani" - szögezte le.
   
"Egy-egy beruházás jelentheti a bizalmat az adott országban, a megelégedettséget az adott beruházási környezettel, és egy-egy ilyen beruházás pozitív várakozásokra utal a vállalat részéről az adott ország jövőbeni gazdasági fejlődése szempontjából" - vélekedett.
   
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány sokat tett azért, hogy Magyarország találkozási ponttá váljon a nyugati járműipar és a keleti akkumulátorgyártók számára.

Erre példaként említette, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül hazánkban van jelen gyártókapacitással mindhárom német prémium autómárka, ráadásul Magyarország már a negyedik helyen van globálisan az elektromos akkumulátorok gyártásában.
   
"Magyarország ennek az új, szemünk előtt születő iparágnak az európai bástyájává vált, és ebben a járműipari forradalomban megkerülhetetlenek lettünk itt Európában" - jelentette ki.
   
Aláhúzta, hogy tavaly a magyar autóipar termelési értéke átlépte a rég vágyott 10 ezer milliárd forintot, sőt 31 százalékos éves növekedést követően a 12 ezer milliárd forintot is meghaladta. Szavai szerint a lendület ráadásul kitart, ugyanis a szektor teljesítménye 2023 első öt hónapjában is rekordot döntött.
   
Érintette az ágazat versenyképességének kérdését is, és hangsúlyozta, hogy ezt jól bizonyítja a mintegy 90 százalékos exporthányad, valamint hogy Magyarország a világ húsz legnagyobb autóipari exportőre közé tartozik, miközben a lakosságszám terén épphogy befér az első százba.
   
A miniszter ezt követően úgy fogalmazott, hogy a beruházásnak különös jelentősége van napjainkban, amikor bizonyos szereplők "erkölcsi és politikai zsarolásnak próbálják alávetni" a beruházó vállalatok döntéshozóit.
   
Üdvözölte, hogy a Kirchhoff is a tényekből indult ki, és közölte, az önmagáért beszél, hogy továbbra is a német cégek alkotják messze a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon. Mint tudatta, körülbelül 6000 német vállalat több mint 300 ezer embernek ad munkát hazánkban, és újabb és újabb beruházások érkeznek Németországból.
   
"Ez mutatja azt, hogy a német beruházói bizalom stabil Magyarország iránt, azt politikai alapon nem tudták megingatni, és a beruházói környezet továbbra is vonzó a német vállalatok számára" - mondta.
   
A kétoldalú kereskedelmi forgalom is újabb csúcsot döntött, értéke tavaly 12 százalékkal nőtt, egészen 60 milliárd euró fölé, és az idei év első négy hónapjában már meghaladta a 24 milliárd eurót, így újabb rekord várható év végén.