Történelmi jelentőségű ez a nap Szerbia számára, amikor megalakult a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködés Tanács, mert Szerbiának senkivel nincs ilyen együttműködése, azaz Szerbiának senkivel nincs olyan szoros kapcsolata, mint Magyarországgal - hangsúlyozta Ana Brnabic szerb miniszterelnök kedden Palicson.
2023. június 21. 00:04
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, Novák Katalin köztársasági elnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Ana Brnabic szerb miniszterelnök (b-j) a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón a vajdasági Palicson 2023. június 20-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Történelmi jelentőségű ez a nap Szerbia számára, amikor megalakult a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködés Tanács, mert Szerbiának senkivel nincs ilyen együttműködése, azaz Szerbiának senkivel nincs olyan szoros kapcsolata, mint Magyarországgal - hangsúlyozta Ana Brnabic szerb miniszterelnök kedden Palicson.
A szerb kormányfő emlékeztetett arra, hogy az első közös magyar-szerb kormányülést 2014-ben tartották meg Belgrádban, és azóta csak szorosabb lett a két ország kapcsolata. Hozzátette, ez a jó kapcsolat nem a semmiből született, keményen és szorgalmasan kellett dolgozni érte mindkét oldalon, és a felek a jövőben is a kapcsolat további mélyítésén dolgoznak. "Ez azt bizonyítja, hogy ha felelősségteljesen dolgozunk, akkor meg tudjuk változtatni a két ország kapcsolatát, akkor képesek vagyunk történelmi szintű jó kapcsolatok kiépítésére, és nem csak partnerség, hanem barátság kialakítására is, ami a jövő záloga" - húzta alá.
A miniszterelnök is köszönetet mondott Magyarországnak az európai színtéren tanúsított támogatásért, valamint azért, mert Budapest volt az első, aki felajánlotta segítségét a Szerbiát sújtó árvizek következményeinek kezelésében. "Ez csak egy példa azon alkalmak közül, amikor Magyarország segítséget nyújtott akkor, amikor a leginkább szükségünk volt rá" - húzta alá.
A palicsi találkozón tizenkét együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szerb fél kedden. Ezek között magára a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács megalakítására vonatkozó dokumentum is szerepel, emellett pedig a külügyi együttműködésre, a határvédelemre, a határforgalom ellenőrzésére, a Magyarország és Szerbia közötti kőolajvezeték kiépítésére, az európai integrációra, a minősített adatok cseréje és védelmére, az infrastruktúrára, a mezőgazdaságra, a védelemre, valamint a vámügyi együttműködésre vonatkozó megállapodásokat írták alá az illetékes miniszterek és intézményvezetők.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök (j2) és Orbán Viktor kormányfő (j), valamint Aleksandar Vucic szerb államfő (b2) és Ana Brnabic szerb miniszterelnök (b) tárgyalása a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács plenáris ülése előtt a vajdasági Palicson 2023. június 20-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Szerződés született e mellett a Szerbiai Gázművek és az MVM között a közös SERBHUNGAS Újvidék Kft. megalakításáról.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
