Történelmi jelentőségű ez a nap Szerbia számára, amikor megalakult a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködés Tanács, mert Szerbiának senkivel nincs ilyen együttműködése, azaz Szerbiának senkivel nincs olyan szoros kapcsolata, mint Magyarországgal - hangsúlyozta Ana Brnabic szerb miniszterelnök kedden Palicson.
2023. június 21. 00:04
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, Novák Katalin köztársasági elnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Ana Brnabic szerb miniszterelnök (b-j) a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón a vajdasági Palicson 2023. június 20-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Történelmi jelentőségű ez a nap Szerbia számára, amikor megalakult a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködés Tanács, mert Szerbiának senkivel nincs ilyen együttműködése, azaz Szerbiának senkivel nincs olyan szoros kapcsolata, mint Magyarországgal - hangsúlyozta Ana Brnabic szerb miniszterelnök kedden Palicson.
A szerb kormányfő emlékeztetett arra, hogy az első közös magyar-szerb kormányülést 2014-ben tartották meg Belgrádban, és azóta csak szorosabb lett a két ország kapcsolata. Hozzátette, ez a jó kapcsolat nem a semmiből született, keményen és szorgalmasan kellett dolgozni érte mindkét oldalon, és a felek a jövőben is a kapcsolat további mélyítésén dolgoznak. "Ez azt bizonyítja, hogy ha felelősségteljesen dolgozunk, akkor meg tudjuk változtatni a két ország kapcsolatát, akkor képesek vagyunk történelmi szintű jó kapcsolatok kiépítésére, és nem csak partnerség, hanem barátság kialakítására is, ami a jövő záloga" - húzta alá.
A miniszterelnök is köszönetet mondott Magyarországnak az európai színtéren tanúsított támogatásért, valamint azért, mert Budapest volt az első, aki felajánlotta segítségét a Szerbiát sújtó árvizek következményeinek kezelésében. "Ez csak egy példa azon alkalmak közül, amikor Magyarország segítséget nyújtott akkor, amikor a leginkább szükségünk volt rá" - húzta alá.
A palicsi találkozón tizenkét együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szerb fél kedden. Ezek között magára a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács megalakítására vonatkozó dokumentum is szerepel, emellett pedig a külügyi együttműködésre, a határvédelemre, a határforgalom ellenőrzésére, a Magyarország és Szerbia közötti kőolajvezeték kiépítésére, az európai integrációra, a minősített adatok cseréje és védelmére, az infrastruktúrára, a mezőgazdaságra, a védelemre, valamint a vámügyi együttműködésre vonatkozó megállapodásokat írták alá az illetékes miniszterek és intézményvezetők.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök (j2) és Orbán Viktor kormányfő (j), valamint Aleksandar Vucic szerb államfő (b2) és Ana Brnabic szerb miniszterelnök (b) tárgyalása a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács plenáris ülése előtt a vajdasági Palicson 2023. június 20-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Szerződés született e mellett a Szerbiai Gázművek és az MVM között a közös SERBHUNGAS Újvidék Kft. megalakításáról.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Munkásságodat a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2005) és Czine Mihály-díjjal (2009) ismerték el. Az utóbbi másfél évtizedben Te már odaátra gyűjtöttél érdemeket. (Korábban is azt tetted!) Rád igaz, hozzád illő igehely: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam…” (2Tim 4, 7-8)
Magyarország, mint a világ tíz legnyitottabb gazdaságának egyike nem érdekelt a blokkosodásban, de érdekelt abban, hogy a nemzetközi intézményrendek kommunikációs csatornaként működjenek - rögzítette dr. Latorcai János.
Soltész Miklós a II. Összmagyar Középiskolás Táborban újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, a táborban töltött egy hét alatt a fiatalok érezhetik, hogy a nyelv mennyire összeköti őket, érkezzenek akár Észak- vagy Dél-Amerikából, Japánból, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról vagy az anyaországból.
A versenyzőket, csapatokat és a közönséget többek között új fogadóépület, főépület és főlelátó, valamint kibővített paddock és nagyobb garázsok várják a Hungaroringen, amelyen 40. alkalommal versenyeznek majd az autósport elitkategóriájának résztvevői.