Az amerikai Charlotte-ban egy hajléktalan – történetesen fekete bőrű – férfi hidegvérrel meggyilkolt egy 23 éves, törékeny ukrán menekült lányt, Irina Zaruckát, majd egyszerűen leszállt a metróról, mintha mi se történt volna A biztonságikamera-felvételen látszik, ahogy Irina sokkos állapotban sír összegörnyedve, majd összeesik és elvérzik. A vele egy egységben ülő – mellékesen szintén színes bőrű – utastársak vagy nem veszik észre az agóniáját, vagy közönyösen elsétálnak mellette. Amikor pedig a kocsi másik feléből érkező utas végre megpróbál segíteni, már túl késő.

 

A gyilkos, bizonyos Decarlos Brown a nővérével folytatott, rögzített telefonhívásban ismerte be tettét: „Megsebesítettem a kezem, miközben szúrtam. Nem is ismerem azt a nőt. Egyetlen szót sem szóltam hozzá. Ez ijesztő, nem? Miért szúr le valaki valakit minden ok nélkül?” Összefüggéstelenül beszélt arról is, hogy „idegen anyagokat” ültettek az agyába, és azt állította, a lány „olvasta a gondolatait”. A nővére azt nyilatkozta, határozottan úgy érzi, hogy a férfinak soha nem lett volna szabad az utcán lennie, és közvetlenül Észak-Karolina államot hibáztatta, amiért újra és újra szabadon engedték.

 

De ki is engedte vissza az utcára ezt az embert, aki ült már fegyveres rablásért, megverte a saját nővérét (aki egyébként szintén elítélt bűnöző), akit újra és újra letartóztattak, sosem véve komolyan a nyilvánvaló figyelmeztető jeleket, villogó „piros lámpákat”? A Daily Mail idézett beszámolója szerint az erősen demokrata kötődésű Teresa Stokes bírónő január 21-én (egy hónappal a gyilkosság előtt!) tárgyalta Brown ügyét. Tudta, hogy tévképzetes, veszélyes a társadalomra, és ő maga is többször hívta a 911-et (az amerikai rendőrséget), miközben mikrochipekről és üldöztetésről hadovált. Ennek ellenére készpénz nélküli óvadékot kapott, vagyis csak egy „írásos ígéretet” kellett tennie, hogy majd visszatér a bíróságra. Nem küldték sem pszichiátriára, sem fogdába, hanem az utcára, ártatlan emberek közé.

És ki volt az áldozat? Irina családjával 2022-ben menekült el Ukrajnából békét keresve, édesapját kivéve, akit katonakorú lévén még a temetésre sem engedtek ki az országból. Barátai „tehetséges és szenvedélyes művészként” jellemezték, aki „mély szeretetet táplált az állatok iránt”, állat-egészségügyi asszisztensnek készült. Főiskolát végzett Kijevben, egy pizzériában dolgozott, és halála előtt kilenc nappal még a charlotte-i égboltról posztolt a Facebookon romantikusan, élete új szakaszát ünnepelve az ukrán bunkerekben töltött nehéz időszak után.

– egyébként épp a jogosítvány megszerzésével foglalatoskodott.

 

Különös egybeesés, hogy a szintén brutálisan meggyilkolt Charlie Kirk utolsó X-bejegyzését épp Irina tragikus halálának szentelte. „Amerika soha nem lesz többé ugyanaz” – írta a sokkos állapotban a gyilkosára tekintő lányról készült megrázó képhez.

 

 

Kirk egy videót is megosztott, amelyben maga beszél Zarucka szörnyű meggyilkolásáról. Az eset tényszerű ismertetése után levonja a kényelmetlen konklúziót: „Nem szeretek politikai ügyet csinálni az ilyen esetekből, de ez szükségszerű, mert rengeteg tényező játszik szerepet. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a támadó maga mondta: ’Elkaptam azt a fehér lányt.’ Ő maga tette faji kérdéssé a történteket” – szögezte le. „Ha változást akarunk, 100%-ig szükséges politikai üggyé tenni Irina Zarucka értelmetlen meggyilkolását, mert maga a politika tette lehetővé, hogy egy 14-szeres priusszal rendelkező szörnyeteg szabadon az utcán járjon, és megölhesse őt” – írta Kirk a videója mellé. 

 

A folytatás jól ismert: az egyetemi vita roadshow-ra induló Charlie Kirk-öt – aki bármiféle erőszakosság nélkül, személyesen beszélgetett az őt kérdezőkkel, és érvelt hiteles módon a saját világnézete mellett – Utah államban egy baloldali aktivista a tetőről távcsöves puskával nyakon lőtte.

A republikánusok – követve Kirk tanácsát – megpróbálták a politikai térbe emelni a kettős gyilkosság ügyét. Olyan ismert üzletemberek, mint például Elon Musk, Andrew Tate vagy Eoghan McCabe (az Intercom vezérigazgatója) jelentős összegeket ajánlottak fel abból a célból, hogy Irina képét Amerika-szerte a falakra fessék. A közösségi médiában is megindult a spontán felháborodások felerősítése és – vélelmezhető – politikai becsatornázása, de megítélésem szerint meg sem közelíti a George Floyd halálához köthető demokrata médiakampányt (Black Lives Matter). 

 

Ezen a pontos fontos leszögeznünk:

Véget kellene vetni a politikai célú hergelésnek, uszításnak, akut társadalmi problémák elfedésének, a velünk egyet nem értők erőszakos elhallgattatásának. És nemcsak Amerikában, hanem Európában, így Magyarországon is. Isten nyugosztalja az áldozatokat!