Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
2025. szeptember 16. 16:04
Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić szerint Belgrád titkosszolgálatai kapcsolatba lépnek az orosz hírszerzéssel, hogy tisztázzák azokat az állításokat, melyek szerint az Európai Unió egy „Maidan” jellegű felkelést próbál előkészíteni Szerbiában – mondta Vučić a szerb médiának japán látogatása során.
Az ügyet az orosz hírszerzés dobta be a köztudatba, és azt sugallja, hogy Brüsszel a szerb fiatalokat használná fel arra, hogy utcai tiltakozásokból rendszerváltó mozgalmat csináljon. A „Maidan” kifejezés a 2014-es ukrajnai eseményekre utal, amikor tömegek tüntetése nyomán összeomlott a korábbi hatalmi struktúra Kijevben.
Vučić azonnal jelezte, hogy Szerbia minden szükséges lépést meg fog tenni az állam stabilitásának és a polgárok biztonságának megőrzésére. A szerb elnök háláját fejezte ki Moszkvának az információért, és hangsúlyozta: Belgrád részletes elemzésbe kezd, hogy felkészüljön egy esetleges külső beavatkozásra.
A háttérben azonban ott húzódnak a belpolitikai feszültségek is. A tiltakozások már hónapok óta tartanak Szerbiában, miután tavaly novemberben Novi Sad vasútállomásának tetőszerkezete összeomlott, és tizenöt ember életét vesztette. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki, sokan a kormányt hibáztatják a tragédia miatt, a demonstrációk pedig folyamatosan új lendületet kaptak.
A mostani narratíva így két irányba is mutat. Egyrészt lehetőséget teremt a szerb vezetés számára, hogy a belső tiltakozásokat külföldi machinációként állítsa be, és ezzel gyengítse az ellenzék hitelességét. Másrészt erősíti Oroszország szerepét, amely szövetségesként jelenhet meg a Nyugat elleni küzdelemben. Ugyanakkor kérdéses, mennyi a valóságalapja az állításoknak, hiszen eddig semmilyen konkrét bizonyíték nem került nyilvánosságra az EU állítólagos „puccsáról”.
Az ügy tehát túlmutat Szerbia határain: egyszerre szól a belpolitikai túlélésről, az információs háborúról és a nagyhatalmak játszmájáról. Hogy valóban készül-e „Maidan” Belgrádban, vagy csupán egy jól időzített politikai narratíváról van szó, az a következő hónapokban derülhet ki.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
