Így tagadta a dollárbaloldal, hogy Brüsszel kötelező kvótát akar
A baloldal korábban még a kötelező betelepítési kvóta tervének a létezését is tagadta – erről ír az Origo. Felidézik, hogy korábban az MSZP-s Ujhelyi István és Molnár Gyula, illetve a DK-s Niedermüller Péter is azt állította: nem lesz migránskvóta. Az akkor még Jobbikos Mirkóczki Ádám pedig rémhírterjesztésnek nevezte. Ehhez képest Brüsszelben a héten megszavazták a kötelező migránskvóta ajánlását.
2023. június 12. 10:40
Nem született döntés Brüsszelben a betelepítési kvótáról – ezt állítja a DK árnyékminiszterelnöke, Dobrev Klára. A baloldal szerint korábban az illegális migráció sem létezett. 2015-ben hisztinek és műbalhénak nevezte a szocialisták egykori budapesti elnöke, Kunhalmi Ágnes a migránsáradatot. A magyar kormánynak az erre adott válasza – a műszaki határzár megépítése – sem tetszett a baloldalnak. A DK elnöke el is látogatott a déli határra, majd közölte: a migráció nem rejt veszélyeket.
De hogy mindennek nyomatékot adjon, egy alkalommal a pártvezér két migránsnak látszó fiatallal az oldalán vonult végig a Déli pályaudvaron, majd később azt állította: a szemlőhegyi villájában afgán, szír és kurd menedékkérőket látott vendégül.
De a bukott miniszterelnök a 2015-ös párizsi terrortámadás után sem adta lejjebb. Úgy fogalmazott: jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól, és többször is kimondta: be kell fogadni a migránsokat.
2016 szeptemberére világossá vált az is: az Európai Bizottság a betelepítési kvóta előkészítésén dolgozik, amely nem tartalmazott semmilyen felső korlátot. Az MSZP EP-képviselője, Ujhelyi István ennek ellenére kioktató stílusban üzent Brüsszelből, azt hangoztatva, nem lesz kötelező betelepítési kvóta. A Gyurcsány-párti Niedermüller Péter később minderre rácáfolt és megszavazta a kvótákat. 2019-ben Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára már arról beszélt: a migráció olyan, mint az ufók. Egyik sem létezik.
A héten a brüsszeli belügyi tanácsülésen megszavazott betelepítési kvóta ügyében is sajátos véleményen van a DK. A párt országgyűlési képviselője, Arató Gergely szerint a kormány hazudik, arra azonban nem válaszolt, miről született döntés a tanácskozáson. Brüsszel teljes mértékben visszaél a hatalmával – így értékelte a migránsok kötelező szétosztását a tagországok között a KDNP frakcióvezető-helyettese. Nacsa Lőrinc arra hívta fel a figyelmet, az EP-ben a magyar baloldal összes képviselője támogatta a javaslatot. Igent mondott a kötelező migráns kvótára név szerint Ara-Kovács Attila, Cseh Katalin, Dobrev Klára, Donáth Anna, Gyöngyösi Márton, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ujhelyi István is. Mi azonban ezt nem hagyjuk, továbbra is kiállunk a magyar emberek döntése mellett, hiszen Magyarország a magyaroké. Nem hagyjuk, hogy Brüsszel bevándorló országot csináljon Magyarországból Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: a magyarok egyszer már világosan kinyilvánították a véleményüket, és 98 százalékuk nemet mondott a kötelező kvótákra.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
