A külügyminiszter – aljazeera

 Magyarország addig még csak megvitatni sem hajlandó az ukrajnai fegyverszállítások további európai uniós finanszírozásának ügyét, amíg Kijev nem távolítja el az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról és nem adja vissza a kárpátaljai közösség elvett jogait - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Toledóban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyminiszterek informális ülését követően arról számolt be, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos napirendi pont ismét világossá tette, hogy tovább kell erősíteni a béke hangját, mert a nagy többség még mindig a háborúval van elfoglalva.
   
Tudatta, hogy a többségi álláspont a fegyverszállítások fenntartása, ami jól mutatja, hogy már mindenki hosszú háborúval számol, ezt bizonyítja az Európai Unió azon javaslata is, amelynek értelmében évi öt-öt milliárd eurót fordítanának katonai segítségnyújtásra a következő négy év során.
   
"Ez a megközelítés rendkívül elszomorító (.) Ilyenkor kell feltennünk a kérdést, hogy hány ember fog meghalni, hogy még mekkora pusztítást kell elszenvednie Ukrajnának a következő négy esztendőben" - jelentette ki.
   
"Sajnos ez ellen a megközelítés ellen egyedül szólaltam fel a mai nap folyamán is. Mi nem akarunk még négy év háborút, mi azt akarjuk, hogy ez a háború minél előbb véget érjen" - tette hozzá.
   
Majd kiemelte, hogy nagy volt a nyomás annak érdekében, hogy Magyarország szavazza meg az újabb 500 millió eurós részletet a fegyverszállítások finanszírozására, valamint a 20 milliárd eurós csomagot a következő négy évre.
   
Márpedig ez szavai szerint azt jelentené, hogy a háborúért semennyire nem felelős magyar adófizetők pénzéből a következő években több mint 80 milliárd forintot kellene befizetni.
   
Szijjártó Péter leszögezte: a kormány még csak megvitatni sem hajlandó ezt a javaslatot addig, amíg az ukrán hatóságok le nem veszik az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.
   
"Az hatalmas ellentmondás, (..) hogy miközben azt várják el tőlünk, hogy a magyar adófizetők pénzéből több tízmilliárd forintot fizessünk fegyverszállításokra Ukrajnának, addig Ukrajna a hárommillió magyar ember bankszámláját vezető legnagyobb bankot a háború nemzetközi szponzorának tartja" - mondta.
   
Kitért arra is, hogy Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hatszemközti tárgyalást kezdeményezett ez ügyben vele és az ukrán diplomácia vezetőjével, Dmitro Kulebával, aki azonban ezt visszautasította.
   
Továbbá hangsúlyozta, hogy Borrell ismertette a közösség jogászainak szakvéleményét, akik úgy ítélték meg, hogy az OTP semmilyen EU-s jogszabályt vagy szankciót nem sértett meg a működésével, így ezzel is megerősítést nyert a listázás elfogadhatatlansága.
   
A miniszter ezután érintette a kárpátaljai magyarok helyzetét is, és sérelmezte, hogy szeptember 1-től gyakorlatilag elkezdődött mintegy 15 ezer diák "elukránosítása", miközben Magyarországon több mint ötezer menekült gyerek folytathatja a tanulmányait.
   
A nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte a Kijev által elfogadott új szabályozást, s hangsúlyozta, hogy hazánk számára ez lesz a fő szempont, amikor majd az EU ősszel vizsgálni kezdi, hogy mennyiben felelt meg Ukrajna az elvárásoknak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
   
Valamint közölte, hogy ezúttal is volt tagállam, amely felvetette az orosz nukleáris ipart célzó szankciók szükségét, de a kormány ebben továbbra sem fog engedni.

"És nem csak azért, mert ez a nemzeti érdekkel ellentétes, hanem azért is, mert a nukleáris szankciók pontosan jól mutatják, hogy hogyan rombolják a szankciók az európai gazdaság versenyképességét, és hogyan néznek egyesek hülyének minket" - fogalmazott.
 
Rámutatott, hogy az Egyesült Államok 2023 első felében több mint duplájára növelte az uránimportját Oroszországból, 2005 óta nem volt példa hasonlóan magas számokra.

Szijjártó Péter a nyugat-afrikai helyzetről szóló napirendi ponttal kapcsolatos kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy a térségben stabilitásra, nyugalomra, békére van szükség, különben újabb migrációs hullámok indulhatnak onnan, amit az EU a jelenlegi helyzetben nem tudna kezelni.
   
"Ahelyett, hogy Brüsszel segítene a külső határt védőknek abban, hogy egyértelműen leszögezi, hogy Európába csakis legálisan lehet bejönni, ehelyett folyamatosan inspirálja a migrációs folyamatokat" - vélekedett.
 

A szélsőség nyomása hiábavaló lesz

Nagy nyomás várható az Európai Unió informális külügyi tanácsülésén Toledóban, a kormány azonban mindaddig nem fog engedni a fegyverszállítások finanszírozásának kérdésében, amíg nem teljesülnek a feltételei - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök hajnalban Budapesten a tárca MTI-nek megküldött közleménye szerint.

A tárcavezető arról számolt be mielőtt elindult volna a spanyolországi találkozóra, hogy Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy szeretne négyszemközt vagy esetleg az ukrán diplomácia vezetőjével, Dmitro Kulebával hatszemközt tárgyalni majd arról, hogy Magyarország járuljon hozzá újabb több tízmilliárd euró Ukrajnába juttatásához.
   
"Természetesen ma sem fogok engedni a nyomásnak. Amíg nem kapunk részletes, világos elszámolást arról, hogy mire költötték azt a körülbelül 50-70 milliárd eurót, amit eddig Ukrajnába küldtek, és amíg az OTP-t le nem veszik a háború úgynevezett nemzetközi szponzorainak listájáról Ukrajnában, addig szó sem lehet arról, hogy újabb pénzekről döntsünk fegyverek finanszírozására vagy bármire Ukrajna vonatkozásában" - szögezte le.
   
Aláhúzta: "az nem megy, hogy egyrészt arra kérik Magyarországot, hogy az adófizetők pénzéből küldjön Ukrajnába, másrészt eközben a háború nemzetközi szponzorainak listáján tartják a legnagyobb magyar pénzintézetet, ahol hárommillió ember vezeti a számláját".
   
"Mindenki érzi, mindenki látja, mindenki tudja, hogy ez nonszensz, és mindaddig, amíg ezt a nonszensz helyzetet nem számolják fel, addig mi nem vagyunk hajlandók semmiféle pénzügyi kérdésről tárgyalni" - hangoztatta.
   
Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ennél a napirendi pontnál várhatón ezúttal is mindenki a háborúról fog beszélni, egyedül ő fog a békéről. "A béke hangját, a béke iránti vágy hangját erősíteni kell, mert világos, hogy minden nappal és minden egyes fegyverszállítással az eszkaláció veszélye egyre súlyosabb" - figyelmeztetett.
   
"Minden egyes nap, ami háborúval telik, és minden egyes, Ukrajnába szállított fegyver újabb emberek halálát okozza, és mi ezt szeretnénk megakadályozni" - tette hozzá.
   
A miniszter tudatta, hogy a napokban lezajlott gaboni katonai puccs is téma lesz az ülésen, és kiemelte, hogy három év alatt immár ez a nyolcadik hasonló hatalomátvétel Afrika középső és nyugati részén.
   
"Minden egyes ilyen puccs az instabilitás veszélyét hordozza, s pontosan tudjuk, hogy ha egy-egy afrikai országban, egy-egy afrikai térségben instabilitás uralkodik, akkor az nagyon könnyen újabb migrációs hullámok kirobbanásával járhat" - fogalmazott.
   
"Ezért nagyon fontos, hogy az Európai Unió, Brüsszel végre világosan beszéljen. Hagyja most már maga mögött a migrációpárti politikát, és végre tegyük világossá, hogy Európába csak legálisan lehet bejönni" - hangsúlyozta.
   

"Ha Brüsszel tovább folytatja a migrációpárti politikáját, akkor olyan nyomás nehezedhet majd az európai kontinensre, amelynek kivédése nagyon nehéz lesz, és különös erőfeszítést követel ez azoktól az országoktól, amelyek az Európai Unió külső határát védik" - fűzte hozzá, majd aláhúzta, hogy Magyarország is ilyen ország, a hatóságok idén eddig több tízezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg, miközben az érkezők egyre erőszakosabban viselkednek.
   
"Mindent megteszünk azért, hogy az Európára háruló migrációs nyomás csökkenjen, Magyarországra csakis legálisan lehet bejönni, nem engedünk be illegális migránsokat, és ma is ki fogok állni amellett, hogy a migrációpárti politikát az Európai Uniónak végre be kellene fejezni" - összegezte a miniszter.