Magyar alapítású település csaknem hét évszázados, folyamatos városi múlttal. Gyöngyöst a Mátra kapujának nevezik, a szőlő és bor városa.
2025. július 23. 20:53
Kisfaludi Strobl Zsigmond huszárszobra 2025. VII. 23-án – Molnár Pál felvétele
Magyar alapítású település, jelentős történelmi, szellemi kincsekkel. Városi rangját az első Anjou-házi uralkodótól kapta, két szobor, utcanév, iskolanév őrzi Károly Róbert emlékét Gyöngyösön.
A Nagytemplom, Gyöngyös lélekemelő épülete. Szent Bertalan nevét viseli. Mátyás király is többször járt benne, akkor még gótikus épület volt, egy toronnyal.
A XX. század végén feltárt gótikus elemek a Nagytemplom falán.
Kő Pál Szent István-szobra. Ez a bronz alkotás készült el elsőként, és csak ez után formálódott meg ennek mintájára az a kőszobor, amely a Gellért-hegyen áll. Azaz a gyöngyösi szobor az első, és a budapesti a másolat.
Károly Róbert, a városi rangot adományozó uralkodó Kő Pál szobraként. A mű már 1984-ben felállíttatott Gyöngyös Főterén.
A huszárszobor. Valószínűleg a gyöngyösiek legszeretettebb szobra: Kisfaludi Strobl Zsigmond remekműve. A városlakók identitásához hozzátartozik.
Kapáját kalapáló szőlőmunkás - a sok évszázados helyi borkultúra bronz megörökítése. Kligl Sándor Munkácsy-díjas szobrász remekműve.
Bronz tekintet: a szőlőművelés nemessége. Kligl Sándor remekei egy kompozíció részeit alkotják.
Kodály Zoltán, aki a közeli Mátrában számos mesterremeket alkotott. Lantos Györgyi büsztje.
Bugát Pál, a magyar orvosi szaknyelv megalkotója a róla elnevezett kórház előtt. A szobor az idősebb Madarassy Walter alkotása.
Az Ég Királynője.
A fényképek készítője, Molnár Pál, és a város legendás polgármestere, Puky Árpád, aki a tűzvész után 23 éven át vezette Gyöngyöst. A szoborremeket az új magyar szobrászat egyik, immár "középkorú" kitűnősége: Tóth Dávid alkotta.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Október 6-án minden magyar ember megáll egy pillanatra. Csendben vagy imádságban, de ugyanazzal az érzéssel: fájdalommal és büszkeséggel. Fájdalommal, mert 1849-ben ezen a napon a Habsburg-birodalom bosszúja véresen lesújtott a magyar nemzet hőseire. És büszkeséggel, mert az aradi vértanúk halála a magyar hűség, a hazaszeretet és a becsület örök példájává vált.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb, júliusban készült kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége, 72 százaléka támogatja a háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó adómentességet. Mindössze minden hatodik ember, 17 százalék gondolja úgy, hogy ez a kedvezmény indokolatlan.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
