Gulyás Gergely: a német-magyar kapcsolatokban a hangsúlyt az együttműködésre kell helyezni
A német-magyar kapcsolatokban a hangsúlyt az együttműködésre és azokra a témákra kell helyezni, amelyekben egyetértés van - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, az idei magyar-német barométer eredményeit bemutató rendezvényen.
2025. október 1. 08:05
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy vannak ugyan viták és nézetkülönbségek a két ország között, de szerencsére ezek nem befolyásolják az emberek közötti személyes kapcsolatokat.
 
A két ország közötti viszony szorosságát mutatják a gazdasági, a kulturális és felsőoktatási kapcsolatok, valamint az is, hogy Németország továbbra is elismeri Magyarország szerepét az újraegyesítésben, és Magyarország is örül, hogy ez akkor létrejött - mutatott rá a miniszter.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy olyan társadalmi változások következtek be Németországban - elsősorban a migráció következtében -, ami miatt bizonyos kérdésekben nem fog egyetérteni a két ország.
Németországban a mindenkori kormánynak szembe kell néznie azzal a realitással, hogy az emberek negyede migrációs hátterű, ebből pedig más válaszok és megoldások következnek - mondta a miniszter.
 
Megjegyezte, Magyarország "vitathatatlan versenyelőnye, hogy nemet mondott a migrációra", ugyanakkor pozitív, hogy a jelenlegi német kormány már mást mond a migrációról, mint a korábbiak.
 
Gulyás Gergely szerint helyes és indokolt volt, hogy Magyarország az euroatlanti integrációt választotta 1990 után, még úgy is, hogy az Európai Unióval kapcsolatos kritikái a magyaroknak mélyek, élesek és őszinték.
 
Magyarország és Németország között a legnagyobb nézetkülönbséget Ukrajna helyzete jelenti, de a háború nem tart örökké, így ez a véleménykülönbség is megszűnik egyszer - mondta a miniszter.
 
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy Németország gazdasági ereje nélkül az EU sem lesz gazdaságilag erős és sikeres, így nem mindegy, hogy Németország milyen gazdasági stratégiát választ.
 
A miniszter helyeselte, hogy a felmérés adatai alapján a németek és a magyarok is fontosnak tartják a gazdasági kapcsolatok erősítését Kínával.
 
Ha sikeresek akarunk lenni, akkor Kínával és az Egyesült Államokkal is együtt kell működni - jelentette ki.
 
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője elmondta, a Magyarországon és Németországban is ezer ember telefonos megkérdezésével készült kutatás szerint a németek 43, míg a magyarok 66 százaléka van jó véleménnyel a másik nemzetről, és mindkét nép szeretné tovább mélyíteni a két ország közötti kapcsolatot: a németek 65, a magyarok 75 százaléka nyilatkozott így.
A magyaroknak csupán 31 százaléka véli úgy, hogy Németország jól kezeli a migrációs helyzetet, míg a németek 39 százaléka gondolja ezt a magyarokról, ugyanakkor a magyarok 80, németek 76 százaléka szeretné, ha a két ország szorosabban együttműködne a migrációs politikában.
A magyarok 81 százaléka szerint a németek jól bánnak a külföldiekkel, a németeknek viszont csupán 51 százaléka gondolja ezt Magyarországról.
 
Mindkét ország népessége inkább rossznak tartja a másik ország hozzáállását Ukrajnához és Oroszországhoz, és a másik ország Európai Unióval kapcsolatos jövőképét sem tartják feltétlenül helyesnek.
 
Viszont a Kínával való együttműködés pártján állnak a németek és a magyarok is: a megkérdezettek kicsivel több mint 60 százaléka támogatná ezt a törekvést.
 
Mindkét nép nagyon elfogadó a másik nemzet tagjait illetően, a megkérdezettek több mint 80 százaléka mindkét országban elfogadná a másik nemzet képviselőjét szomszédjának, munkatársának, barátjának, néhány százalékkal kevesebben pedig akár rokonuknak vagy főnöküknek is - számolt be róla Mráz Ágoston Sámuel.
 
Hermann Binkert, a felmérést Németországban végző INSA-Consulere GmbH igazgatója online bejelentkezésében azt hangoztatta, hogy
"a politika alfája és omegája" a szabadságért való küzdelem, ezért a németek hálásak lehetnek a magyaroknak, hogy velük együtt küzdöttek ezért az újraegyesítéskor, és küzdenek most is az európai szabadságért és értékekért.
Michael Winzer, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviseletének vezetője kiemelte, hogy a kölcsönös megbecsülés a legerősebb alap a német-magyar kapcsolatokban.
MTI
  • Szent István Intézet: A határtalan gyűlöletnek véget kell vetni!
    Nehéz nem felfedezni a közös mintázatot Charlie Kirk meggyilkolásában, Semjén Zsolt alaptalan rágalmazásában és a Reisz Pál atya által elszenvedett templom-ostromban – írja a Szent István Intézet kutatási igazgatója az intézet közösségi oldalán megjelent, Határtalan gyűlölet című publicisztikájában. Nádor Koppány Zsombor hangsúlyozza: eljött az ideje, hogy Európa pluralitását ne csak a keresztények ismerjék fel és ismerjék el, hanem a keresztény hitet és követőit 300 éve forradalmi türelmetlenséggel támadó polgártársaink is.
  • Történelmi nap: mától nem fizetnek adót a háromgyerekes anyák!
    Október elsejétől új korszak kezdődött a magyar családpolitikában: hatályba lépett az a törvény, amely a háromgyermekes édesanyák munkával szerzett jövedelmét teljes mértékben mentesíti a személyi jövedelemadó alól.
  • A kereszténydemokrácia nem parancsuralom - Giczy György figyelmébe ajánlva
    Giczy György volt KDNP-elnök a közösségi oldalán arra utalt, hogy a Semjén Zsolt melletti kiállás „központi utasításra” történt, és kétségbe vonta, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt tagsága meggyőződésből vállalná a közösségi támogatást. E kijelentések azonban több szempontból is félrevezetőek, sőt méltatlanok a kereszténydemokrata hagyományhoz.
MTI Hírfelhasználó