Takács Péter emlékeztetett arra, hogy Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője örömét fejezte ki, hogy 50 magyarországi kórház felújítását sikerült lassítani, megakadályozni. Megemlítette, hogy az 50 kórházi épületen felül 33 mentőállomás is szerepelt a helyreállítási alap listáján, ám ezek közül van, amit már megvalósítottak nemzeti forrásból.
2025. május 28. 17:08
Sárbogárd, 2025. május 28. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az új mentőállomás építésére kijelölt helyszínen tartott sajtótájékoztatón Sárbogárdon 2025. május 28-án. Takács Péter kijelentette, hogy Brüsszel és a Tisza Párt sunyi kis alkuja akadályozza az új sárbogárdi mentőállomás megépítését. MTI/Vasvári Tamás
Brüsszel és a Tisza Párt sunyi kis alkuja akadályozza az új sárbogárdi mentőállomás megépítését - jelentette ki a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a Fejér vármegyei városban a leendő mentőállomás helyszínén szerdán.
Takács Péter emlékeztetett arra, hogy Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője örömét fejezte ki, hogy 50 magyarországi kórház felújítását sikerült lassítani, megakadályozni. Megemlítette, hogy az 50 kórházi épületen felül 33 mentőállomás is szerepelt a helyreállítási alap listáján, ám ezek közül van, amit már megvalósítottak nemzeti forrásból.
Az államtitkár jelezte, hogy Sárbogárdon a vadonatúj rendőrségi épület mellé tervezték megépíteni a hipermodern mentőállomást, amelyhez a telket már 2020-ban biztosították, és 2021-re elkészültek a kiviteli tervek is. A felújítási alap - Brüsszellel egyeztetett módon - biztosított volna forrást, közel 500 millió forintot a mentőállomás építésére, azonban politikai okokból ezt a félmilliárd forintnyi forrást is számos más mentőberuházással együtt blokkolják - tette hozzá.
Takács Péter szerint "az a legfelháborítóbb, hogy a Tisza Párt nem a magyar kormánnyal szúr ki, hanem Sárbogárd és a környék lakosaival és az értük minden nap lelkiismeretesen és magas szakmai színvonalon dolgozó mentődolgozókkal, mentőápolókkal, sofőrökkel, mentőtisztekkel".
Megjegyezte: elkötelezettek a fejlesztés megvalósítása érdekében, "ha Brüsszel egy centet sem ad rá, akkor nemzeti forrásból fogjuk megcsinálni".
Varga Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy vélte, ma már átadóünnepségnek kellene lennie Sárbogárdon, de minimum alapkőletételnek, ezzel szemben semmilyen előrelépés nem történt az ügyben 2021 óta. Pedig égetően szükség lenne egy új mentőállomásra, hiszen "a 19. századi körülmények között lévő mentősöket az elmúlt időszakban a tűzoltóság épületébe kellett áthelyezni, ahol már 20. századi körülmények vannak, de természetesen járnának nekik a 21. századi körülmények" - mondta.
Közölte, hogy a Versenyképes járások program keretében a térség 12 települése első helyre tette a sárbogárdi mentőállomás megépítését, ami jelzi, mekkora szükség van rá. Arra kérte az államtitkárt, amennyiben szükség lesz forráskiegészítésre, akkor abban segítsen, hogy a mentőállomás a lehető legrövidebb időben elkészülhessen.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
