A korábban Afganisztánban is szolgált volt katonát, veteránok segélyezésével foglalkozó civil szervezetek korábbi vezetőjét mintegy 4 órán keresztül kérdezték a múlt heti szenátusi szakbizottsági meghallgatásán . Többször éles és személyeskedő vita alakult ki Donald Trump jelöltje és demokrata politikusok között.
2025. január 25. 11:15
A Donald Trump megválasztott amerikai elnök által a védelmi miniszteri tisztségre jelölt Pete Hegseth amerikai televíziós személyiség nyilatkozik a washingtoni Russell szenátusi irodaházban 2024. november 21-én. MTI/EPA/Aaron Schwartz
Az amerikai szenátus megszavazta Pete Hegseth-et amerikai védelmi miniszternek pénteken, így Donald Trump jelöltje hivatalba léphet.
A washingtoni idő szerint késő este tartott, név szerinti szavazáson a 100 tagú szenátusban 50-50-es szavazategyenlőség alakult ki, amelyet JD Vance alelnök, a felsőház hivatalos elnökének döntő voksa oldott fel.
Pete Hegseth miniszterségét az 53 republikánus szenátorból hárman ellenezték, ezt követően alakult ki a szavazategyenlőség.
A 44 éves katonai veterán jelöltségét és szenátusi megerősítését övezték a legkomolyabb kétségek Donald Trump jelöltjei közül. Pete Hegseth esetében a szakmai kifogások között a demokraták többsége azt hangoztatta, hogy nincs katonai szervezetet illetően vezetői tapasztalata.
A korábban Afganisztánban is szolgált volt katonát, veteránok segélyezésével foglalkozó civil szervezetek korábbi vezetőjét mintegy 4 órán keresztül kérdezték a múlt heti szenátusi szakbizottsági meghallgatásán . Többször éles és személyeskedő vita alakult ki Donald Trump jelöltje és demokrata politikusok között.
A demokraták közül többen megkérdőjelezték a jelölt alkalmasságát a Pentagon irányítására, és szexuális zaklatással vádolták. Kérdezték többi között nézeteiről, a nők hadseregben szükséges részvételéről, az LMBTQ-emberek katonai szolgálatáról.
Pete Hegseth lejárató kampányt említette, ami véleménye szerint ellene indult a politikai baloldalon, és úgy fogalmazott, hogy az amerikai hadseregbe szeretné visszahozni a "harcos szellemiséget". Azt hangoztatta, hogy a katonai alkalmasság feltételeit mindenki számára egységesen kell megállapítani, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a védelmi kiadások mértéke az Egyesült Államokban a GDP 3 százaléka alá csökkent.
Feladatának mondta, hogy megvalósítsa Donald Trump elnöki célkitűzését a "békét az erő által" politikájára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: a győzelem békeidőben minden népnek mást jelent. Ha magyarnak születtél, a győzelem az, ha képes vagy megváltoztatni a mások által neked szánt sorsot - mondta.
A külügyminiszter hazánk szempontjából különösen aggasztónak nevezte, hogy magyar állampolgárok és intézmények is váltak már célponttá, s ennek kapcsán felidézte, hogy 2023 februárjában ezen mozgalom külföldi tagjai öt brutális támadást hajtottak végre fényes nappal Budapesten ártatlan emberek ellen.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
