A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kezdeményezésére a kairói Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar 29 Balassi-verset ültetett át anyanyelvére, s az ezeket tartalmazó kétnyelvű kötet az egyik leginnovatívabb kiadó, a Kairosz által válik hozzáférhetővé napokon belül Budapesten.
2024. február 5. 22:09
Kairosz
Tizenötmilliós nemzet költészeti kincse 450 millió emberhez juthat el. Mind a magyar, mind az arab irodalomban mérföldkőhöz érkezünk: most először válik olvashatóvá a világ második legelterjedtebb nyelvén Balassi Bálint költészete.
A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kezdeményezésére a kairói Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar 29 Balassi-verset ültetett át anyanyelvére, s az ezeket tartalmazó kétnyelvű kötet az egyik leginnovatívabb kiadó, a Kairosz által válik hozzáférhetővé napokon belül Budapesten.
A Szavak ösvényein című gyűjtemény a verseken kívül fontos ismertető írásokat is tartalmaz. Attif Mohamed Abdel-Medzsid egyiptomi költő, író, műfordító az előszóban köszönti Balassi Bálint beérkezését az arab irodalomba: már írása címében a világirodalom kincsének nevezi a magyar költőóriás életművét.
A kötet szerkesztője, Molnár Pál újságíró, irodalomszervező, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke Balassi belép az arab világba címmel érzékelteti a fejlemény jelentőségét, bemutatja Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar műfordítót, a kiváló művész eddigi munkásságát – a Petőfitől József Attiláig és tovább terjedő fordítói tevékenységét –, vázolja az arab irodalom históriáját, taglalja a Balassi-fordítások remélt gyümölcsöző hatását.
kairosz.hu
„Balassi verseinek átültetésénél igyekeztem teljes mértékben visszaadni az eredeti jelentést. Egyben mindent megtettem, hogy megcsináljam a kívánt hangzást, ritmust és rímeket, és ez volt az egyik legizgalmasabb, egyben legnehezebb kihívás. Arra törekedtem, hogy öröm legyen olvasni. Igyekeztem fenntartani az anyag eredeti szerkezetét és formai struktúráját” – írja alapos tanulmányában Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar. A kiváló irodalmár elemzése magának a műfordításnak a nehézségeibe is beavatja az olvasót, s külön megvilágítja az arab nyelvre való átültetés sajátos kihívásait. Segít abban, hogy mi, magyarok egyiptomi látószögből tekintsünk rá saját irodalmunkra, Balassi strófáira.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Egy ukrán apa nem vehetett részt a háború elől az Egyesült Államokba menekült, és ott meggyilkolt lánya temetésén, miután az ukrán hatóságok a hadiállapot miatt megtiltották számára az ország elhagyását. A tragédia újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire kegyetlen következményekkel jár a háborús jogrend a hétköznapi családok életében.
Albánia történelmet írt: a közbeszerzések felügyeletét egy mesterséges intelligencia kapta meg. Az új „miniszter” neve Diella, ami albánul „napot” jelent - és valóban, a kormány reményei szerint fényt hoz a közélet legsötétebb zugaiba.
A magyaroknak észben kell tartania, hogy az orosz-ukrán háború csak nekünk a legfontosabb ügy, a világnak nem, "a nagyfiúk" nem csak erről tárgyalnak. A világnak más problémái is vannak, amelyek Oroszországhoz köthetőek, közte a világ energiaellátása - mutatott rá Orbán Viktor.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
