Bakondi György: folyamatos a migrációs nyomás a déli határvonalon
Azok az embercsempészbandák, amelyek tavaly, illetve két évvel ezelőtt áttették a székhelyüket Boszniába és a horvát-szlovén-olasz irányt részesítették előnyben, jelentősen megkezdték a visszatelepülést a szerb-magyar szakaszra. Hozzátette, míg a múlt év hasonló időszakában 1400-at határsértőt fogtak el a határszakaszon, idén már mintegy 6300-at.
2025. június 7. 11:04
infomigrants.net
Folyamatos a migrációs nyomás a magyar-szerb határon, ahol a tavaly és a tavaly előtti állapotok visszarendeződése tapasztalható - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken az M1 aktuális csatornán.
Bakondi György ismertette: azok az embercsempészbandák, amelyek tavaly, illetve két évvel ezelőtt áttették a székhelyüket Boszniába és a horvát-szlovén-olasz irányt részesítették előnyben, jelentősen megkezdték a visszatelepülést a szerb-magyar szakaszra. Hozzátette, míg a múlt év hasonló időszakában 1400-at határsértőt fogtak el a határszakaszon, idén már mintegy 6300-at.
Mint mondta, az erőszakos fellépés jelei is tapasztalhatók a területen, ahol egyelőre az embercsempészcsoportok egymás közötti harca jellemző a terület fölötti uralom megtartásáért vagy megszerzéséért. Megjegyezte, a szerb szakaszon már az is előfordult, hogy a szerb rendőri erőkre is tüzet nyitottak.
A főtanácsadó szerint ezek az állapotok a tavaly és tavaly előtt a magyar határ térségében tapasztalt helyzetre emlékeztet, ahol akkor egy "tűrhetetlen, a lakosság életminőségét jelentősen rontó bűnügyi helyzet" alakult ki. A jelenlegi körülmények is erre kezdenek hasonlítani, a határszakaszra afgán embercsempészbandák települtek vissza - fűzte hozzá.
Elmondta, ezek a csoportok jelentősen megemelték az áraikat, így vannak olyan bevándorlók, akik ezeket már nem tudják megfizetni. Emiatt olcsóbb embercsempészek is megjelentek a környéken, a csempészbandák egymás közötti leszámolásai pedig rendszeressé váltak - közölte.
Bakondi György kiemelte, minden előzetes információ arra utal, hogy növekedni fog a migrációs nyomás a déli határszakaszon annak ellenére is, hogy a török határvédelmi erők is falat építettek a szír, az iráni és görög határon. Hozzátette, az Európai Unió (EU) finanszírozásával Görögország is kerítést húzott fel a határán, viszont Magyarország nem kapott segítséget az elmúlt tíz év hatérbiztonsági erőfeszítéseire.
A főtanácsadó arról is beszélt, hogy valamennyi európai migrációs útvonal aktív és az elmúlt tíz év olyan negatívumai, mint a no-go zónák, a családegyesítési visszaélések, a szociális feszültségek vagy a terrorcselekmények egyre markánsabban láthatóak. Megjegyezte, az illegális bevándorlással olyan konfrontatív elemek kerültek Európába, amelyek korábban nem voltak jellemzők.
Ilyenként említette az antiszemitizmust és kitért a Bajnokok Ligája döntő utáni Párizsban tapasztalt állapotokra, ahol tömegek jelentek meg és "erőszakos antiszemita megnyilvánulásokkal komoly közbiztonsági válságot" voltak képesek előidézni. Hozzátette, a nemzetállamok összefogása azt jelzi, hogy ezek az államok önálló megoldásokat keresnek, mivel az EU migrációs politikájában nem látszódik változás.
Mint mondta, az unió továbbra is a kvóták szerinti elosztást, az állampolgárság mielőbbi megadását, valamint "sok-sok pozitívumot" hirdet a migrációval kapcsolatban. Hangsúlyozta, ezek azonban ellentétesek a lakosság mindennapi tapasztalataival.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.