Az amerikaiak 78 évvel ezelőtt követték el a hirosimai atomtámadást
A mélyülő globális válságok miatt egyre nehezebbé válik a nukleáris leszerelés felé vezető út – szögezte le vasárnap a japán miniszterelnök a hirosimai atomtámadás 78. évfordulóján elmondott beszédében.
2023. augusztus 7. 09:58
„Japán, az egyetlen ország, mely atomtámadást szenvedett el a háború idején, folytatja az atomfegyvermentes világ érdekében indított küzdelmét” – szögezte le az egyébként hirosimai származású Kisida Fumio. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy e küzdelem egyre nehezebb „a világban lévő megosztottság, valamint Oroszország nukleáris fenyegetőzései miatt”. „A nukleáris fenyegetettséget csak a nukleáris fegyverek megsemmisítésével lehet megszüntetni” – jelentette ki.
Hozzátette: A megmaradt túlélőket – japánul hibakusákat – is segítendő, kormánya növeli a sugárbetegségek kutatására és kezelésére fordított támogatást. A rendezvény után Kisida személyesen is fogadta a túlélők egy csoportját – jelentette az Aszahi Sinbun című japán napilap. A Hirosimában rendezett megemlékezésen felszólalt a város polgármestere, Macui Kazumi is, aki óva intett a nukleáris elrettentés politikájától. Elmondta: a két hónappal ezelőtt Hirosimában rendezett G7 csúcstalálkozó résztvevőinek látogatása az emlékhelynél azt jelenti, a világ még nem felejtette el az atomtámadás katasztrófáját, és sürgette Tokiót, biztosítson több támogatást a katasztrófa túlélőinek.
A megemlékezésen több ezren vettek részt, köztük 111 ország delegációja, Tokió azonban a 2022. februárjában kitört ukrajnai háború óta – azaz immár második éve – nem hívja meg Oroszország és Fehéroroszország képviselőit.
A várost 1945. augusztus 6-án érte atomtámadás, három nappal később pedig Nagaszakit is. A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
Családi, baráti kapcsolatait rendkívül fontosnak látja abban a folyamatban, amelyben a legmagasabbra eljutott - ezt is elmondta Kapu Tibor, a harmadik magyar űrhajós a vele készült interjúban.
A homoszexuálisok menetéről is véleményt formált a kormányfő a TV2-nek adott interjúban. Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy mit gondol a Pride-on történtekről, úgy válaszolt: nem volt ott, úgyhogy a szemtanúk hitelességével nem tud erről beszámolni. Mi a "fészkes fenét is kerestem volna én ott" - jegyezte meg.
Azt írja, hogy a titkosszolgálatokat is be kell vetni a magyarok ellen, együttműködve újságírókkal. "Független és elfogulatlan arcélét nem oly szigorúan őrizve a végén odaveti: ha Magyarország háborút akar az EU-val, hát kapjon egyet" - idézte a brüsszeli szélsőségest Dömötör Csaba.