Az államtitkár kiemelte: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a BM Integrált Jogvédelmi Szolgálata együttműködésében indított plakátkampány fő üzenete, hogy tudatosítsák a fiatalokban, hogy internetes visszaélések esetén "van kihez fordulni."
2023. november 15. 17:16
Rétvári Bence – archív/MTI/Hegedűs Róbert
A kormány számára a gyermek a legfontosabb, ezért elengedhetetlen a gyermekek védelme az online térben is - hangsúlyozta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára a Gyermekjogok a digitális térben című gyermekjogi plakátkampány sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.
A politikus elmondta, hogy a 16-24 éves korosztályban a fiatalok 52 százaléka naponta több mint öt órát tölt az interneten a KSH adatok szerint. "A fiatalok számára a net a mindennapok részévé vált, és mivel sok időt töltenek el az online térben, a veszélyek is sokasodnak, amelyek itt érhetik őket" - magyarázta, hozzátéve: a digitális térben jellemző zaklatások komoly érzelmi sérüléseket okozhatnak a gyermekeknek.
Rétvári Bence hangsúlyozta: senkinek nem szabad elfogadnia, hogy olyan felvételt készítsenek vagy továbbítsanak róla, amihez ő nem járult hozzá. "Nagyon fontos az adatokra vigyázni" - közölte.
Az államtitkár kiemelte: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a BM Integrált Jogvédelmi Szolgálata együttműködésében indított plakátkampány fő üzenete, hogy tudatosítsák a fiatalokban, hogy internetes visszaélések esetén "van kihez fordulni."
Mint ismertette, az NMHH jogsegélyszolgálata, az Internet Hotline nyolc kategóriában fogadja a bejelentéseket. Ezek közé tartozik a gyermekpornográfia, a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, az online zaklatás, a rasszista, uszító tartalom, az illegális, pszichoaktív szerek népszerűsítése, az erőszakos, illegális cselekedetre buzdítás, az adathalászat, valamint egyéb, kiskorúak számára veszélyes cselekmény.
"Fontos, hogy a lehető legtöbb helyre eljusson annak a híre, hogy a gyermekek védelmének milyen lehetőségei vannak" - hangoztatta az államtitkár, aki rámutatott, hogy a segítségnyújtás kimondottan gyors: a hatóságokkal és a szolgáltatókkal együttműködve akár 24 órán belül eltávolítják az internetről a sértő tartalmat.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy a gyermekjogok szempontjából nagyon fontos állomás volt a gyermekvédelmi törvény elfogadása, valamint a gyermekvédelmi népszavazás is. Utóbbin annyian szavaztak egyirányba, mint Magyarországon a rendszerváltás óta még soha - tette hozzá.
Novák Krisztina, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat főigazgatója rámutatott: azért fontos a kiskorúak jogvédelme, mert sokkal könnyebben sebezhetők, befolyásolhatók, védtelenek a külső hatásokkal szemben és érdekeiket is kevésbé tudják érvényesíteni, mint a felnőttek. Hozzátette: a gyerekek fogalmi szinten ismerik ugyan a jogokat, de adott helyzetben sokszor mégsem tudják megítélni a jogsértéseket.
"Célunk a digitális tudatosságra való nevelés" - szögezte le, megjegyezve: nem tiltani és nem oktatni akarják a gyerekeket, hanem tudatosságra nevelni.
A gyermekek védelme össztársadalmi felelősség - jelentette ki Novák Krisztina, aki elmondta azt is, hogy a kampány keretében 4500 köznevelési intézménybe kerülnek ki a figyelemfelhívó plakátok. Ezekkel arra biztatják a diákokat, hogy bátran merjenek kérdezni, szólni, jelezni, ha úgy érzik, bajba kerültek - fűzte hozzá.
Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a jogsegélyszolgálat a lehető leggyorsabban kezeli a bejelentéseket, és nagyon eredményes is: öt nap az általános ügyintézési határidő, ám az esetek többségében, a gyermekpornográfia kategóriában egy nap alatt eltávolítják a jogsértő tartalmakat a világhálóról.
Közlése szerint az Internet Hotline 12 éves fennállása óta összesen több mint 17 ezer bejelentést kezeltek. "Tapasztalataink szerint a gyermekek a legveszélyeztetettebb csoport, annak ellenére is, hogy talán jobban értenek az online platformokhoz, videójátékokhoz" - hívta fel a figyelmet a főigazgató, megjegyezve: a leghatékonyabb módszer, ha személyesen érik el a diákokat, például foglalkozások, előadások keretében. "Idén már több mint ezer gyerekkel találkoztunk személyesen" - jegyezte meg. Rögzítette: "a gyermekekben tudatosítani kell a jogaikat".
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.