Az EU-nak érdeke (lenne) a tagországok szuverenitásának védelme
Tuzson Bence azt mondta, az Európai Bizottság igyekszik szélesíteni a hatáskörét, nyomás alá helyezik az országokat, döntéseket kényszerítenek rájuk, beavatkoznak a nemzetállamok belügyeibe.
2025. június 25. 09:00

Tuzson Bence igazságügyi miniszter köszöntőt mond a Harc a nemzeti szuverenitásért című konferencián a Hagyományok Házában. MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európai Uniónak (EU) érdeke az országok szuverenitásának védelme, nem pedig az, hogy ezt a szuverenitást aláássa - mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Harc a nemzeti szuverenitásért című konferencián Budapesten.

A miniszter a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet rendezvényén hangsúlyozta: "egy veszélyes időszakban, amilyenben most vagyunk, ahol számos nemzetközi kihívás éri az európai gazdaságot, a versenyképességet, az energiaellátást és a biztonságot, különösen ügyelni kéne arra, hogy az alapvető európai szabályokat, az országok szuverenitásának tiszteletben tartását a legfontosabb kérdésként kezeljük."

Szavai szerint, ha kikerülik ezeket a szabályokat, annak a vége nem az lesz, hogy megerősödik az EU, hanem gyengülni, lazulni fog, az országok pedig tehernek fogják érezni, és érdekeltté válnak az EU szövetének lazításában. Tuzson Bence hangsúlyozta: a szuverenitás védelme iránti küzdelem nem újkeletű, az erősebb, nagyobb országok nyomása mindig érződött a kisebbeken.

Az EU létrejöttével "a kicsik egyfajta védelem alá kerültek", a szuverenitásukat a szomszédos országok nem veszélyeztették - folytatta. Kiemelte: az utóbbi időben azonban kezd megborulni az unióban kialakult egyensúly, és azok az eszközök, amelyek eddig a kisebb államok megvédésére szolgáltak, "elkezdenek nem működni."

Tuzson Bence azt mondta, az Európai Bizottság igyekszik szélesíteni a hatáskörét, nyomás alá helyezik az országokat, döntéseket kényszerítenek rájuk, beavatkoznak a nemzetállamok belügyeibe.

Az alapvető értékeket nem lenne szabad fegyverként alkalmazni - hangsúlyozta a miniszter. Mint mondta, a védelmi rendszer első vonala az alaptörvény, mivel ez adja meg a felhatalmazást az EU-nak az "együttdöntésre" bizonyos kérdésekben.

Rögzítette: óvatosan kell szélesíteni az uniós döntési hatásköröket, mert az végső soron az EU szétverését eredményezheti. "Az abszolút korlátot a nemzeti alkotmányok jelentik" - jelentette ki a miniszter.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti szuverenitás támadás alatt áll, ez pedig sürgető feladatokat állít elénk. A világban egyszerre zajlik kereskedelmi, információs, kulturális és katonai hadviselés - hívta fel a figyelmet.

Rögzítette: el kell kerülni, hogy Magyarország alárendelődjön valamely nagyhatalom vagy birodalom érdekeinek, és kiszolgálója vagy kárvallottja legyen valamelyik erőközpont törekvéseinek. "Hiába szeretnének minket eltüntetni, nem fog menni" - szögezte le, megjegyezve: aki nem veszi fel a harcot, arra "minden rá fog égni."

Lánczi Tamás hangsúlyozta: ahol a társadalom alapjait feltörik, elvész az erő a nemzetből. "Vannak ilyen országok, ezekben már kármenteni sem lehet" - fűzte hozzá.

Az elnök szavai szerint Magyarországot megpróbálják megfélemlíteni, megalázni, provokálni, és olyan politikai erőnek készítik elő a terepet, amelyik feltétel nélkül végrehajtaná a birodalmi törekvéseket.

"A magyar szuverenitást képviselni nem elvont, öncélú ideológiai mutatvány vagy éretlen idealizmus, hanem több ezeknél: kötelesség és történelmi reflex" - jelentette ki, hozzátéve: ha nem igazodunk az igazsághoz, a kötelességünkhöz, akkor átgázolnak rajtunk, letaposnak, bűnbe kényszerítenek minket.

Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a politikai hadszíntéren az "önfeladó globalisták" és az "önrendelkező szuverenisták" között húzódik a fő határvonal.

Úgy folytatta: a politikai döntések képesek ajtókat nyitni, a kérdés, hogy hova vezet az ajtó, kiszolgáltatottsághoz vagy önrendelkezéshez.

Illés Boglárka rámutatott, minél több magyar tulajdonú vállalatra van szükség, amelyek a "szuverenitásunk motorjait" jelentik, exportképességük fejlesztésében pedig erősíteni, segíteni kell ezeket a cégeket azzal, hogy vállalatbarát környezetet teremtenek számukra.

Az államtitkár értékelése szerint az elmúlt évtized messze a legsikeresebb időszak volt a rendszerváltás óta Magyarországon, ezt alátámasztják többek között azok a rangsorok is, amelyek szerint a régió legvonzóbb beruházási helyszíne lett Magyarország. "Akik minket bírálnak, valójában velünk akarnak versenyezni" - mondta, majd megjegyezte: Magyarország nem akar kivonulni a szövetségesi rendszerből, csak a saját feltételeink érvényesítésére törekszik.

"Ha feladnánk a szuverenitásunk, beláthatatlan mértékű erőforrást adnánk fel" - állapította meg, hozzátéve: ez nemcsak politikai, ideológiai vagy kommunikációs kérdés, hanem "a túlélés kérdése."

Illés Boglárka azt mondta, a magyar külpolitikának három célja van: a béke, a szuverenitás megőrzése és a gazdasági semlegesség kiterjesztése.

MTI
  • A klímavédelem árnyékos oldala
    Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
  • Tiszta vizet a fejekbe!
    Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
MTI Hírfelhasználó