A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Nikosz Dendiasz görög védelmi miniszter (j) találkozója Athénban 2025. június 18-án. MTI/KKM

Magyarországot egyszerre éri súlyos fenyegetés Brüsszel és Kijev részéről, ugyanis a Von der Leyen-Zelenszkij terv fenyegetést jelent hazánk energiabiztonságára és a rezsiköltségek jelentős növekedéséhez vezethet - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Athénban.

A tárcavezető görög kollégájával, Jorgosz Gerapetritisszel tárgyalt, majd a közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a veszélyek korában, amikor pusztító háborúk dúlnak Európában és a szomszédságban, egyre inkább felértékelődnek a stabil, megbízható, baráti kapcsolatok, mint amilyen a Magyarország és Görögország közötti viszony is.

Elmondta, hogy mostani találkozóit követően, délután részt vesz egy nagy energetikai konferencián is, ugyanis Magyarországot ma egyszerre fenyegeti komoly veszély Brüsszel és Kijev részéről.

Aláhúzta, hogy a Von der Leyen-Zelenszkij terv fenyegetést jelent hazánk energiaellátásának biztonságára, azzal a veszéllyel jár, hogy az energia ára a kétszeresére emelkedik.

Ennek kapcsán sérelmezte azt is, hogy az olcsón és könnyen hozzáférhető oroszországi energiaforrások importjának betiltása védtelen, súlyosan függő helyzetbe hozná Magyarországot, mindez ráadásul sérti hazánk szuverenitását, minthogy a nemzeti energiamix összeállítása kizárólagos tagállami hatáskör.

"A REPowerEU csomag a Magyarországra vezető olajvezetékek számát kettőről egyre csökkenti, illetve lezárja a Magyarországra áramló földgáz legnagyobb kapacitású bejáratát is" - figyelmeztetett.

Emellett a kezdeményezés képmutató mivoltát is bírálta, felidézve azt, hogy Magyarország Bulgáriával, Görögországgal, Szerbiával és Szlovákiával közösen korábban az Európai Bizottsághoz fordult, pénzügyi támogatást kérve a délkelet-európai csőhálózat kapacitásának bővítésére, de elutasító választ kaptak.

"Tehát egyrészt kénytelenek vagyunk fokozatosan kivonni bizonyos energiaforrásokat, másrészt pedig egyáltalán nem támogatják azt, hogy újabb szállítási útvonalak és újabb források jöjjenek létre. Ezért is szeretném határozottan védelmembe venni Görögországot, amely gyakorlatias megközelítést képvisel az energiaügyben, kész az együttműködésre, illetve nem hagyja, hogy az energiakérdéseket túlságosan átpolitizálják és átideologizálják" - jelentette ki.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy Budapest és Athén teljes mértékben egyetért az európai uniós külső határok védelmére vonatkozó kötelezettség szükségességével.

"Mi is erősen tartjuk a határainkat. Nem engedünk be Magyarország területére illegális migránsokat, s jelenleg tizenhat magyar rendőr teljesít szolgálatot Görögországban, hogy segítsék a határok védelmét" - emlékeztetett.

A miniszter végül sikertörténetnek nevezte a kétoldalú kapcsolatokat, és rámutatott, hogy a 800 millió eurós értéket elérve tavaly megdőlt a Görögországba irányuló magyar export rekordja, miközben újabb csúcsot döntött a dél-európai országból hazánkba látogató turisták száma is, amely már megközelítette az évi százezret.

"Nagyon büszkék vagyunk a magyarországi görög közösségre, amelynek támogatása folytatódik annak érdekében, hogy megőrizhessék identitásukat és kulturális örökségüket" - mondta.

Valamint abbéli reményét is kifejezte, hogy folytatódni fog a jelenlegi, kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködés a két kormány és a két ország között.