Kép: MH/Török Péter 

Jelentős ellenszélben van a magyar kormány Brüsszelben, és ez nem csupán a migráció, a genderkérdés, az orosz-ukrán háború vagy Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása ügyében feltűnő: a jelenlegi európai vezetés legszívesebben eltörölné a Föld színéről a szuverenista erőket. Az Európai Parlamentben tapasztalható folyamatokat, a lehetséges megoldásokat, a mindennapos küzdelmeket Hölvényi György, a KDNP EP-képviselője érzékeltette a Magyar Hírlapnak adott interjújában, amelyben arról is beszélt, milyen jeleit érzékeli a változásoknak.

– Milyen hatása volt a lengyel államfőválasztásnak Brüsszelben?

– Mi, a Patrióták Európáért frakcióban örömmel fogadtuk a hírt. Ez az eredmény persze nem csak a Patrióta frakcióra van hatással, hanem az európai jobboldal egészére. A lengyel győzelem ugyanis fontos mérföldkő ahhoz, hogy az európai jobboldali erők hatékonyan össze tudjanak majd fogni. Egyúttal egy nagyon fontos üzenet a lengyelektől, hogy megálljt mondtak Donald Tusk miniszterelnök ámokfutásának, aki európai uniós jogelveket rúg fel az európai uniós vezetők kitartó bólogatása mellett.

– Ezek szerint az üzenet lassabban hat, nem váltott ki pánikot az európai intézményekben?

– Manfred Weber egyfajta mintát lát Donald Tusk személyében, illetve az általa megvalósított, valójában az uniós jogelveket tipró politikában. Sejtettük és reméltük, hogy azért nem ilyen egyszerű a dolguk. Ez egy üzenet a magyarországi, egyre radikálisabb liberális megoldásban reménykedőknek is.

Néppárti nyomás saját képviselőikre

– Tusk az Európai Néppárt baloldalához tartozik, de a csoportosulásnak van jobboldala is.

– Számomra a néppárti kapcsolat egy több évtizedes kötelék. A párt azonban folyamatosan balra sodródik: a skandináv, valamint a Benelux-államok országainak a többségében mára olyan irányt vettek a néppárti tagpártok, amely Közép-Európából nézve már egyértelműen baloldali vagy liberális politizálást jelent. Látható az is, hogy a frakcióban valóban létezik egy hagyományosan jobboldali, értékalapú rész is. Ezekkel a politikusokkal találkozunk a folyosón, szót váltunk, gyakran még egyet is értünk, viszont amikor szavazatra kellene váltani az egyetértésüket, akkor nem történik semmi. Ehhez nem lehet és nem is kell hozzászokni! Az európai parlamenti képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy számos politikustársa mást mond a folyosón, és mást tesz a szavazáskor.

– A négyszemközti beszélgetések során netán még elnézést is kérnek, hogy a szavazáskor mást képviselnek, mint a beszélgetések során?

– Hogyne! Lehet a jelenlegi koalíciós megállapodásokra hivatkozniuk, de mégis csak Európa jövője a tét! Ha az európai elit tartósan elválik az európai átlagember gondolkodásától, igényeitől, szükségleteitől, akkor nagy baj lesz. Ennek a következménye az is, amit ma jól érzékelünk: Európa pozíciója folyamatosan gyengül a világban.

– Európa hanyatlása mennyire gyorsult fel a közelmúltban?

– Németország Franciaországgal együtt nagy kompromisszumok árán, de egészen a Merkel-éra végéig vezető szerepet játszott Európában. Ez azóta felborult, egyfajta hatalmi vákuum alakult ki. Nagy kérdés, hogy Friedrich Merz kancellár ezt a vákuumot mennyire tudja kitölteni. Meghatározó, hogy miként alakulnak a megbeszélései Donald Trump amerikai elnökkel, továbbá az unió más tagállamainak vezetőivel, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ha Németország képtelen egy karakteres, egész Európát képviselni tudó szerepet vállalni, akkor Európa tovább fog gyengülni.

Szuverenista fordulat

– Az elmúlt években szinte minden uniós tagállam választásán azt láttuk, hogy a szuverenisták erősödnek. Friedrich Merz képes lehet egyfajta fordulatra?

– A szuverenista fordulat az emberek egyik legegészségesebb és legtermészetesebb válasza a politikai elit által előállított katyvaszra. A Patrióták ereje a józanságban rejlik, a frakciónk egyik legfontosabb célja pedig éppen ennek a józanságnak a megőrzése. Ahogy Orbán Viktor a CPAC-en elmondott beszédében is vázolta, a fősodor a legkülönbözőbb módszerekkel, az eszközökben nem válogatva próbálja ezt megakadályozni. Egy ponton túl azonban már nem lehet hatalmi trükkökkel kijátszani az emberek akaratát. Látjuk, hogy a Patrióták egyre több országban kerülnek kormányra vagy kormányközeli pozícióba. Merz előbb vagy utóbb, de valamilyen kapcsolatot kénytelen lesz kialakítani az európai jobboldallal. Fontos kérdés, hogy egy pocsék kormányzást követően a németországi szocdemek a koalíción keresztül képesek-e foglyul ejteni Merzet.

– Látott arra utaló jelet, hogy az új német kancellár valamilyen változást hozna a háború- és szankciópárti irányvonalban, és utat mutatna, hogy miként lehet a háború lezárását követően helyreállítani a Németországot naggyá tevő gazdasági és elsősorban energiakapcsolatokat Oroszországgal?

– Németország az olcsó energiának köszönhetően tudott korábban exportvilágrekorder lenni, és egy politikai egyensúlyt alakított ki a transzatlanti világban az Amerikai Egyesült Államokkal, illetve Oroszországgal. Optimista vagyok, meggyőződésem, hogy a német politika jólfelfogott érdekében fokozatosan rákényszerül majd a józanságra.

– A meglátása szerint az európai elit most megpróbálja akár az unió alapját jelentő lisszaboni szerződés felrúgásával is Magyarországot kizárni a döntéshozatalokból, mielőtt más tagállamokban is hasonló kormányok alakulnak, vagy az észszerűség felé el lehet mozdulni?

– Trump elnök megválasztása után volt hangoskodás, ami a skandináv és balti országokból, továbbá a lengyelektől indult, miszerint Európa majd egymaga megoldja a háború ügyét. Ugyanakkor látom a józanodás apró jeleit, mára egyre többen érzékelik, hogy Ukrajna gyorsított uniós csatlakozására sem pénzügyileg, sem szervezetileg nem áll készen az Európai Unió. El lehet mondani nap mint nap ennek az ellenkezőjét, de ettől az még nem válik valósággá. A józanodás mindig bekövetkezik

– Pedig szinte naponta egyre előbbre kívánják hozni Ukrajna csatlakozását.

– Aki elég régóta ott van az Európai Unió intézményeiben, azt nem lepi meg ez a fajta kommunikáció. Egy időben arról szónokoltak, hogyan 2030-ra az Európai Unió a világ legfejlettebb térsége lesz, ám a lisszaboni célok azóta sem valósultak meg. Ez mind nagyon sokba kerülő hangoskodás. Ha csak az elmúlt évtized történéseit nézzük, akár a migrációval, akár a Coviddal kapcsolatban, akkor azt látjuk, hogy nagy késéssel ugyan, de a józanodás mindig bekövetkezik.

– Az egyre több hatalmat követelő Európai Parlamentben erre mi utal?

– Az Európai Parlamenttől ez nem egy reális elvárás, mert itt minél inkább azt látják a baloldali erők, hogy gyengülnek, annál hangosabbak. Optimista emberként látok halvány reményt arra, hogy Amerika, Németország és Közép-Európa összefogásával kialakulhat egy, a normalitás felé hajló irány. Nem véletlen, hogy éppen Közép-Európában és leginkább Magyarországon akad el a háborús hisztéria, hiszen mi két egymást követő háborúból is rosszul jöttünk ki, nálunk elevenebb a háború elkerülésére való figyelmeztetés.

– Elképzelhető, hogy Nyugat-Európa túl távol van földrajzilag Oroszországtól, ezért úgy érzi, hogy Közép-Európa megfelelő ütközőzóna ahhoz, hogy őket ne érje el a háború?

– Ez nem egyetlen ország vagy régió ügye, hanem az egész uniót érinti. Oroszország itt található Európa szomszédjában. A közép-európai országok többsége erre a realitásra próbálja meg felhívni a figyelmet, amely nem csupán földrajzi, gazdasági és katonai, hanem energetikai tény is. Amíg bennünket, magyarokat következetesen vádolnak túl szoros energetikai együttműködéssel Oroszország kapcsán, addig Nyugat-Európa az általunk vett energiahordozók sokszorosát vásárolja az oroszoktól.

– Az már az említett kijózanodás első jele, hogy a legújabb szankciós terveket Franciaország és Belgium sem támogatja, ráadásul még hatástanulmányokat is vár?

– Óriási nyomás van az Európai Bizottságon. Németországnak döntő szerepe lesz abban, hogy miként dőlhet el a javaslat. Nagyon kemény tárgyalásokra és tapasztalt politikusokra lesz szükség ahhoz, hogy valóban eredményes legyen a vita.

– Az már önmagában sokat mutathat, ha az újabb szankciós csomag nem mindenféle megfontolás nélkül megy át.

– A jelenlegi információk alapján ez nem fog gyorsan átmenni. Nem is mehet át, mert a döntés következményeire egyelőre nincs megoldás.

– Az uniót érdeklik még a következmények?

- Sajnos azt látjuk, hogy sok esetben egyáltalán nem. 

– Az unió tagállamaiban élők egyáltalán fel tudják mérni, hogy Ukrajna csatlakozása milyen áldozatokat kívánna meg tőlük az ország fenntartása, működtetése és rendbetétele során?

– Sok emberben ilyen összefüggések fel sem merülnek, mert nem rendelkeznek megfelelő információval.

– Elsősorban a francia és a német sajtót követem, ahol mindig csak arról lehet olvasni, hogy milyen előnyökkel járhat Ukrajna gyors EU-s csatlakozása. Aligha jelenik meg, hogy sem pénzügyileg, sem szervezetileg nem állunk készen erre. Ma Európában ilyen a szabad sajtó!

– Az emberek nem is kíváncsiak?

– Kíváncsiság ide vagy oda, ami nem jelenik meg a médiában, az nem válik a közbeszéd részévé, így esélyük sincs, hogy szembesülhessenek a valósággal. Az európai mainstream sajtóban nem beszélnek róla, ha pedig mégis szóba kerül, akkor kifejezetten egyoldalúan, csak a vélt előnyökkel foglalkoznak.

– Az Európai Parlamentben a harmadik legnagyobb frakció a Patriótáké, ennek ellenére a felszólalásaik csupán pusztába kiáltott szóként hatnak?

– Nem nevezném pusztába kiáltott szónak. A közösségi média, ugyan nagyon sajátos algoritmusok mentén, de működik. A Patrióták azon keresztül meg tudnak jelenni olyankor is, amikor erre egyes tagállamokban a hagyományos sajtóban nincs lehetőség. Ennek az igénye nem csak egyes tagországokban jelenik meg, hanem egész Európában, amit a legutóbbi CPAC-en is jól lehetett látni. Az Európai Unió egyik nagy demokratikus vívmányaként emlegetett Európai Parlamentben egyfajta kordonon kívül helyzeték a Patrióta frakciót, ami teljesen abszurd! Számunkra kiemelt jelentőséggel bír, hogy hallassuk a hangunkat az online térben is.

– A kordonon kívüliség miben nyilvánul meg?

– Közvetlenül a szakbizottsági munkában, ahol a mandátum elején még alelnöki posztokat sem lehetett szereznünk. A fejlesztési bizottságban, amelynek tagja vagyok, ki kellett vonulunk a teremből a döntés miatt. Majd azt követően pár képviselő elnézést is kért, hogy ezzel az antidemokratikus módszerrel bizony ők sem értenek egyet. Dehát mégis ellenünk szavaztak! Ez egy folyamatos küzdelem az EP-ben.

– Nem érzik időnként kilátástalannak?

– Szerencsére olyan képviselőink vannak, akik nem csupán jókedvűek, de harcedzettek, így bátran vállalják ezt a küzdelmet. Nincs is más út. Az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal bármilyen témában felmerülő háromoldalú tárgyaláson, vagy a parlamenti missziókban patrióta jelenlétnek lennie kell. Ha mindenhol ott vagyunk, hallatjuk a véleményünket, és sokadszor hangsúlyozom, hogy minden nehézség és ellehetetlenítési kísérlet ellenére minél több tagállamban kormányra tudunk kerülni, akkor ez a küzdelem meg fogja hozni a gyümölcsét.

Lépésről lépésre kell haladni

– Tavaly Ausztriában hiába nyerte a patrióta Szabadságpárt a választást, összefogással az osztrák Néppárt kigolyózta a kormányzásból, a mozgalom holland képviselője éppen most lépett ki a kormányból. Lát esélyt a kormányzati pozíció erősítésére a tagállamokban?

– Lépésről lépésre kell haladnunk. Fél évvel ezelőtt a lengyel elnöki cím elnyerésére sem mutatkozott nagy esély, ám ez mégis bekövetkezett. Csehországban a jelenlegi miniszterelnök, Fiala pártja nagyon gyengén szerepel, rendkívül rossz a kormány megítélése, míg Babis mögött stabil támogatás van. Hollandiában várhatóan ismét választások lesznek, ahol éppen a beígért migrációs reformok elmaradása miatt lépett ki a kormányból Wilders pártja. Remélhetően ezt a következetességet díjazzák majd a választók. Ez nem csupán a patriótákról szól, hanem az egész európai jobboldalról. Csak azzal kell foglalkozni, ami valóban fontos, a gittrágásnak semmi értelme. Versenyképességbeli javulás, demográfia és családok, valamint a migráció kiváltó okainak hatékony kezelése nélkül nincs európai jövő. Több józanságot Európának!

Sütő-Nagy Zsolt