WIKIPEDIA

Elkészült a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Ordo Iuris Intézet közös szakmai munkájának eredményeként az Európai Unió működésének reformtervezete, a Great Reset. Az Origo az Európa újraindítását részletesen leíró, átfogó javaslatcsomag egyik megalkotóját, Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetőjét kérdezte a szükséges változtatásokról. A terv alapján az Európai Unió neve „Nemzetek Európai Közösségére” változhatna az Európai Unió Bírósága (CJEU) és az Európai Bizottság (EC) hatalmának korlátozásával egy időben, amit kiegészíthetne az uniós köztisztviselők fizetésének a csökkentése is.

Miért van szükség a Great Resetre, azaz az Európai Unió működésének teljes körű átgondolására és átalakítására?

reset

A Nagy Reset szükségességét az Európai Unió mély válsága indokolja, amelyet a túlzott központosítás, bürokrácia és az EU és polgárai közötti növekvő szakadék jellemez. Az unió nem megfelelően kezeli a biztonságot és a mezőgazdaságot, miközben a nemzeti szuverenitás csökken, a polgári szabadságjogok veszélybe kerülnek, és az európai versenyképesség hanyatlik.

A javasolt reformok két lehetőséget kínálnak: az egyik egy radikális újrakezdés lenne, amely teljesen átalakítaná az EU-t és visszatérne a nemzetek közötti kormányközi együttműködéshez. A másik lehetőség az eredeti, pragmatikusabb EU-modell visszaállítása, ahol a tagállamok nagyobb szerepet kapnak, és az Európai Tanács válna a fő döntéshozó szervvé. Az EU átnevezése „Nemzetek Európai Közösségére” is felmerült, hogy tükrözze ezt az új irányt.

Az EU jövője bizonytalan, mivel a központosítást támogató és a nemzeti szuverenitást védelmező erők között folyamatos konfliktus van. A jelentés konkrét reformokat javasol, például az egyhangú döntéshozatal kiterjesztését, a kilépési lehetőségek biztosítását és az EU intézményeinek hatalmának korlátozását. Ha a reformok nem valósulnak meg, az EU szétesése sem kizárt, mivel az unió így elveszítheti a tagállamok támogatását.

Milyen konkrét működési zavarok, hiányosságok és fenyegetések teszik elengedhetetlenné a változást?

Az Európai Unió mély, példátlan válságban van, amelynek középpontjában az autokratikus tendenciák és az ideológiai elfogultság áll. Jelentésünkben olyan kulcsfontosságú problémákat azonosítottunk, mint a növekvő centralizáció, a végtelen bürokrácia és az egyre szélesedő szakadék az EU és polgárai között. Az olyan alapvető területeket, mint a biztonság – különösen a migráció kezelése – és a mezőgazdaság, rosszul kezelték, miközben a nemzeti szuverenitás folyamatosan csökken. A polgári szabadságjogok veszélybe kerültek az EU fokozódó beavatkozása miatt, míg az európai versenyképesség hanyatlik a merev szabályozások és a hatékonyság hiánya következtében. Az EU ahelyett, hogy a tagállamokat szolgálná, inkább helyettesíti őket. Szükség van egy átfogó reformra annak érdekében, hogy az EU ismét elszámoltatható, hatékony és polgárközpontú legyen. Enélkül az EU a globális színtéren elveszítheti relevanciáját, a bizalmat és versenyelőnyét.

A javasolt átalakítási tervek a tagállamok közötti kapcsolatok elsősorban gazdasági együttműködéshez való visszatérését jelentik?

A jelentésünkben két forgatókönyvet vázoltunk fel. A második, radikálisabb opció, az „Új kezdet”, egyfajta „tabula rasa” lenne, amely teljesen újraindítaná az EU-t, és visszatérne a nemzetek közötti klasszikus kormányközi együttműködéshez.

Az első forgatókönyv, a „Vissza a gyökerekhez” célja az EU eredeti verziójához való visszatérés: pragmatikusabb, a nemzeti szuverenitást és a sokféleséget tiszteletben tartó unió létrehozása.

Ez a modell megtartaná a jelenlegi intézményi kereteket, de átalakítaná a hatalmi egyensúlyt úgy, hogy az Európai Tanács legyen a központi intézmény, és a tagállamok alkossák az Unió hajtóerejét, annak gravitációs központját.

A mai világban Európának inkább rugalmasságra és nemzeti erőre van szüksége a gazdasági növekedéshez, nem pedig további központosításra.

Javaslatunk szerint az Európai Unió nevét „Nemzetek Európai Közösségére” kellene változtatni, hogy jobban tükrözze ezt a szemléletváltást.

Ezek a reformok hatékonyabb választ adhatnak a globális gazdasági kihívásokra, mivel lehetővé tennék a tagállamok számára, hogy gyorsabban és határozottabban alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz.

Az EU-ban a tagállami szuverenitást korlátozni kívánó erők folyamatosan törekednek a szorosabb együttműködésre, a többségi döntéshozatalra és a brüsszeli bürokrácia hatalmának növelésére. Hogyan halad a velük szembeni küzdelem, és milyen tényezők határozzák meg az EU jövőbeni irányát? Elképzelhető-e az EU szétesése?

Az EU-ban valóban léteznek olyan erők, amelyek a szorosabb együttműködés, a többségi döntéshozatal és a brüsszeli bürokrácia hatalmának növelése mellett érvelnek. Ők folyamatosan szemben állnak azokkal, akik a tagállami szuverenitás megőrzéséért küzdenek. Jelentésünk konkrét megoldásokat vázol fel e feszültségek kezelésére, például az egyhangúság követelményének kiterjesztését, a tagállamok számára biztosított kilépési lehetőségeket („opt-out” mechanizmus), egy rugalmassági klauzula bevezetését, valamint az Európai Unió Bírósága (CJEU) és az Európai Bizottság (EC) hatalmának korlátozását.

A pragmatizmus szellemében azt is javasoljuk, hogy az uniós köztisztviselők fizetését nettó 10 000 euró/hó összegben maximálják.

Ez a jelentés radikálisnak számít, mivel az EU reformjai hagyományosan mindig ugyanazt az utat követték, míg a mi javaslataink teljesen új irányt kínálnak. A status quo fenntartásának ideje lejárt. A föderalisták – vagyis a központosítás hívei – és a nemzeti szuverenitást védelmezők közötti harc heves lesz, ha az EU-reform kérdése napirendre kerül. Most van itt az ideje, hogy új módon gondolkodjunk, és olyan jövőképet mutassunk be, amelyben a tagállamok visszakapják azt a szerepet, amelyet az Unió eredeti terve szerint is betöltöttek. Ha a reform meghiúsul, végső megoldásként a második forgatókönyvet is mérlegelni kell. Bár az EU szétesése nem feltétlenül lenne az előnyben részesített végkimenetel, mégis reális lehetőség marad, ha az Unió nem tud alkalmazkodni a tagállamok igényeihez és elvárásaihoz.

Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetője a madridi San Pablo Egyetemen szerzett jogi végzettséget, Erasmus hallgató volt a németországi Augsburg Egyetemen, és uniós jogból szerzett mesterfokozatot (LL.M, mention très bien) 2002-ben a College of Europe Intézetében. Itt, a College of Europe-nál kezdte meg pályafutását tanársegédként, majd két év után a Latham and Watkins amerikai ügyvédi irodához csatlakozott és európai versenyjogra specializálódott. Ezt követően munkásságát az Európai Parlamentben folytatta, ahol két éven át dolgozott az Európai Néppárt spanyol küldöttségénél (Partido Popular) a Jogi, Piaci és Uniós Belügyi részlegen. 2008-ban az Európai Bizottságnál folytatta munkásságát egy nyilvánosan meghirdetett, sikeres versenyvizsgát követően. Itt az Igazságügyi Főbizottságnál kezdett, majd 2011-től az Uniós Belügyi Főbizottság munkatársa volt, ahol az Unió Marokkóval és Fekete-Afrikával kapcsolatos migrációs politikájának a külügyi aspektusaiért felelt. Ez idő alatt beutazta Afrikát és számos afrikai országgal kezdeményezett bevándorlással kapcsolatos párbeszédet. 2014 novembere és 2019 decembere között Navracsics Tibor EU-biztos kabinetéhez csatlakozott az Európai Bizottságban, ahol az általános és középiskolai oktatásért felelt. Tevékenységi körébe tartozott a vállalkozói ismeretek EU-s oktatásának kiterjesztése, és vezető szervezője volt a 2018-as és 2019-es Európai Oktatási Csúcstalálkozóknak. 2010 óta a párizsi Institut d'Etudes Politiques vendégelőadójaként európai uniós jogot oktat.

Vincze Viktor Attila