A magyar kormányfő felidézte, hogy 17 évvel ezelőtt járt legutóbb kazah elnök Magyarországon. Önmagában ez is aláhúzza Kaszim-Zsomart Tokajev látogatásának fontosságát, aki egy hatalmas országot képvisel az egyik legígéretesebb régióból - mondta.
2024. november 20. 23:02
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a Karmelita kolostorban 2024. november 20-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Közép-Ázsia a világ egyik leggyorsabban fejlődő és egyik legversenyképesebb térsége, Kazahsztán pedig ennek a régiónak a legerősebb országa - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott tárgyalást követően adott sajtónyilatkozatában.
A magyar kormányfő felidézte, hogy 17 évvel ezelőtt járt legutóbb kazah elnök Magyarországon. Önmagában ez is aláhúzza Kaszim-Zsomart Tokajev látogatásának fontosságát, aki egy hatalmas országot képvisel az egyik legígéretesebb régióból - mondta.
Hangsúlyozta, a következő 15-20 esztendő világgazdasági fejlődésének egyik kulcstérsége és kulcsországa lesz ez a térség és benne Kazahsztán.
Orbán Viktor felidézte azt is, hogy többször találkozott már Kaszim-Zsomart Tokajevvel. Legutóbbi kazahsztáni látogatása során például a vendéglátók Petőfi Sándor költőről neveztek el egy utcát, amit a magyar közvélemény erős baráti gesztusként fogadott.
Emlékeztetett arra is: a magyarok ősei éppen a mai Kazahsztán környékéről indultak nyugati útjukra. A mostani látogatás ezért nemcsak az üzletről, a jövőről és a fejlődésről szól, hanem a barátságról, a testvériségről, a közös múltról is, aminek nagy jelentősége lesz a következő évtizedekben - jelezte.
Kereskedelemfejlesztés, új energiaforrások és nemzetközi szállítási útvonalak kiépítése: ezek a nagy témák, amelyek uralni fogják a következő két-három évtizedet, és amelyekben a kazahoknak és a magyaroknak vannak közös érdekeik - emelte ki a miniszterelnök.
"Nem vagyunk elégedetlenek az elmúlt néhány év fejlődési ütemével" - mondta Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy tíz év alatt megduplázódott a magyar-kazah kereskedelmi forgalom.
Kazah partnerével úgy értékelték azonban, hogy "ebben a kapcsolatban a perspektíva, a potenciál sokkal nagyobb", ezért arról állapodtak meg, hogy áttörést, nagyságrendi ugrást hajtanak végre a kazah-magyar gazdasági kapcsolatokban - jelezte.
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy megállapodtak a magyar és a kazah cégek együttműködésének elmélyítéséről a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén, célként jelölték meg a két főváros közötti légi összeköttetés létrehozását, és egy kazah-magyar befektetési alap létesítéséről is megegyeztek.
Szavai szerint Európa nem tud meglenni energiaimport nélkül, a közép-ázsiai térség és benne Kazahsztán pedig kulcsszerepet játszik ebben, ezért Magyarország és Európa energiabiztonságának jövőjében Kazahsztán stratégiai partner.
Hozzátette, a Mol lassan két évtizede van jelen Kazahsztánban, működik ott sikeresen, a szerdai tárgyalások eredményeképpen pedig lehetőség nyílik jelenlétének növelésére. Kazahsztán hamarosan belevág első nukleáris programjába, ezért Magyarország szakmai és üzleti együttműködést kezdeményezett a nukleáris ipar képviselői között is - jegyezte meg.
Megemlítette azt is, hogy Magyarország évente 250 állami ösztöndíjat ajánl fel kazah diákok számára. Ők nemcsak fontos tudást gyűjtenek össze, hanem egyfajta "aranyhidat" is jelentenek a két ország között a jövő nemzedékének tekintetében - emelte ki.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarország adja az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, ezen időszak alatt pedig mindent megtett a kazah-európai uniós együttműködés gyorsítása érdekében.
Megrendezték az Európai Unió-Kazahsztán Együttműködési Tanács ülését, és közös céljuk, hogy elérjék azt a vízumkönnyítési megállapodást az Európai Unió és Kazahsztán között, amely jelentősen megkönnyítené a kazah emberek Európába érkezését és a kazah-magyar gazdasági és személyes kapcsolatok kiépítését is - mondta a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor és Kaszim-Zsomart Tokajev szerdán közös nyilatkozatot fogadott el a két állam közötti stratégiai partneri viszony létrejöttének tizedik évfordulója alkalmából, a sajtónyilatkozat előtt pedig a két ország képviselői kicserélték a szerdán megkötött kazah-magyar megállapodások dokumentumait.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Rétvári Bence, az EU-tagországok belügyminisztereinek tanácsülését követően kijelentette: a 40 éves schengeni térség soha ilyen rossz állapotban nem volt. A belső határok nélküli Európa messzebb van, mint az elmúlt 40 évben szinte bármikor, ami a hibás migrációs politikának köszönhető - hívta fel a figyelmet.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Napsugár Baptista Bölcsőde átadásán Ecseren 2025. június 13-án. MTI/Bruzák Noémi
Orbán Viktor azt mondta: az ukránok képtelenek fönntartani a saját államukat, "mi fizetjük" az ukrán nyugdíjasok nyugdíját, az állami alkalmazottak fizetését, az ukrán közszolgáltatások működését, "mi tartjuk fönn" a hadseregüket.