Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter sajtótájékoztatót tart Brüsszelben, a Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviseletének épületében 2024. július 10-én. A miniszter leszögezte, hogy Budapest az Európai Unió versenyképességét igyekszik fejleszteni az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége idején. Jobbról Atanaszov Anna, az elnökség szóvivője. MTI/Purger Tamás

Budapest az Európai Unió versenyképességét igyekszik fejleszteni az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége idején - szögezte le Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben szerdán.

Sajtótájékoztatóján a miniszter vázolta a júliusban Magyarországon tartandó informális miniszteri megbeszélések ütemtervét Ezek célja, mint mondta, az EU versenyképességének és politikai irányának formálása.
   
Bóka János emellett kitért több, a magyar kormány világpolitikai ügyekben kialakított álláspontjára, a többi között az ukrajnai konfliktusra is, amellyel kapcsolatban leszögezte: Magyarország célja továbbra is a konfliktus lezárása és a hosszú távú béke.
   
A miniszter sikeresnek nevezte az eddig megtartott informális miniszteri megbeszéléseket, és elmondta: a hónap végéig Magyarországra jönnek mások mellett az EU környezetvédelmi miniszterei, valamint megbeszélést tartanak az igazságügyi és belügyminiszterek is.
   
A környezetvédelemmel kapcsolatban a többi között a vízgazdálkodás fontosságát hangsúlyozta mint a tárcavezetők egyik napirendi pontját és a magyar elnökség fontos témáját, a bel- és igazságügyekkel összefüggésben pedig elmondta, hogy a miniszterek az uniós igazságügyi szervek közötti együttműködésről, illetve a mesterséges intelligenciának a bírósági eljárásokban játszott szerepéről is egyeztetnek. Hozzátette: megbeszéléseket folytatnak majd a szervezett bűnözés elleni küzdelemről, valamint a migráció ügyéről, amely a magyar elnökség egyik prioritása.
   
A magyar elnökség témáira kitérve Bóka János leszögezte: Magyarország igyekszik előmozdítani a tárgyalásokat az uniós védelmi és biztonsági ügyekben, és reméli, hogy a félév során "eredmények születnek" ezen a területen.
   
"A magyar elnökség politikája és kommunikációja karakterisztikus, ugyanakkor Magyarország tisztában van az elnöki tiszttel járó felelősséggel, ami az uniós intézmények közötti együttműködést és közvetítést illeti. Ez a két dolog tehát nem összeegyeztethetetlen: megtarthatjuk a karakterisztikus vonalat, miközben felelősségteljes elnökséget folytatunk" - jelentette ki.
   
A Magyarország ellen 2018-ban indított, az EU-ról szóló szerződés hetes cikke szerinti eljárással kapcsolatban elmondta, a következő tanácsi meghallgatásokra vélhetően a magyar ciklust követően kerül sor, azonban, mint mondta, nincs ellene annak sem, hogy ezalatt a hat hónap alatt is rendezzenek ilyen meghallgatást.
   
Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útjával kapcsolatban Bóka János elmondta, a látogatás "nem ütközik semmilyen nemzetközi, illetve uniós jogszabályba", és hangsúlyozta: amennyiben az Európai Unió tenni akar az ukrajnai konfliktus lezárásért, "akkor nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat Moszkvával".
   
A kijevi gyermekklinika elleni támadást érintő újságírói kérdésre a miniszter válaszában aláhúzta: az ilyen jellegű, megrázó atrocitások is csak azt mutatják, hogy mielőbbi szükség van a békére.
   

A magyar miniszterelnök kijevi látogatásával kapcsolatban azt mondta, új fejezet nyílt Budapest és Kijev kapcsolataiban, a pekingi útra kitérve pedig hangsúlyozta: "ha valóban tartós békére törekszünk (Ukrajnában), nem hagyhatjuk ki Pekinget".
   
Bóka János leszögezte azt is, hogy a magyar kormányfő - noha ez nem lett volna kötelessége - a moszkvai látogatás után értesítette annak tartalmáról az uniós vezetőket.