Steinbach József hangsúlyozta, gondoskodó szeretettel fordulnak a gyülekezeteikben, óvodáikban, iskoláikban nevelkedő, kórházukban gyógyuló vagy a hátrányos helyzetűeknek indított Bárka táborokban "az élet örömeivel és Isten szeretetével találkozó" gyerekek felé.
2024. április 24. 16:14
Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke a Magyarországi Református Egyház zsinati ülése utáni sajtótájékoztatón Balatonszárszón 2024. április 24-én. A zsinat zárt ülésen Steinbach Józsefet választotta meg lelkészi elnöknek. MTI/Vasvári Tamás
Steinbach Józsefet, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökét választotta lelkészi elnökének a Magyarországi Református Egyház zsinata - olvasható a reformatus.hu oldalon.
A Balatonszárszón szerdán és csütörtökön folyó, zárt körű zsinati ülésről szóló beszámoló szerint az egybegyűltek határozatban tudomásul vették Balog Zoltán püspök lemondását a zsinat lelkészi elnöki tisztségéről és elismerték az egyházért végzett szolgálatát.
A zsinat ezután egyhangúlag Steinbach Józsefet választotta meg lelkészi elnökének.
A zsinat lelkészi alelnöke - a Balog Zoltán februári lemondása után a lelkészi elnöki teendőket ellátó - Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke marad - írták az egyház honlapján.
Somorjai Balázs, a zsinati hivatal kommunikációs igazgatója a zsinati ülésen tartott balatonszárszói sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a zsinat az új elnököt zárt ülésen, titkos szavazással választotta meg.
Steinbach József egyedüli jelölt volt a tisztségre, mert bár az elnökségi tanács korábbi nyilatkozatában Pásztor Dánielt javasolta a posztra, ő úgy nyilatkozott, hogy nem tudja vállalni az ezzel járó munkaterhet - tette hozzá.
Somorjai Balázs szólt arról is, hogy Balog Zoltán dunamelléki püspöki tisztsége egyházkerületi hatáskörbe tartozik.
Steinbach József azt mondta: a zsinat tagjai úgy döntöttek, hogy a következő két és fél évben őt bízzák meg a lelkészi elnöki feladatokkal, ám ő nem készült erre a szolgálatra, "Isten megtartó kegyelmében bízva, szeretett egyházunkért" vállalta a jelölést, új megbízatásával még több szolgálat és felelősség jár.
Püspöki szolgálata alatt pásztori lelkülettel igyekezett odafigyelni a rábízottakra, a konfliktusoknál is a krisztusi szelídség erejét vallja - jegyezte meg.
Kiemelte, a zsinat közösségében szerda délelőtt bűnbánatot tartottak, csütörtökön úrvacsorai közösségben lesznek együtt.
"Szeretnénk bocsánatot kérni mindazoktól, akiket megbántottunk, akik csalódtak bennünk, azért imádkozunk és cselekszünk, hogy Isten fordítsa javunkra a megpróbáltatásokat és újítson meg bennünket" - mondta.
Szólt arról, hogy az elmúlt időszak több kérdés átgondolására indította őket.
"Fontos kérdés, miként vehet részt az egyház a közéletben úgy, hogy hiteles és egyetemes örömhírt hirdető lelki gondozói, tanítói és prófétai szolgálata ne sérüljön, miként tud az egyház békességet teremteni, hidat építeni, krisztusi szeretettel fordulva minden ember felé" - hangsúlyozta.
Steinbach József hozzátette, szeretnének megnyugodni, elcsendesedni, "megtisztulva megújulni abban a küldetésben, amelyet az élő Isten az életet kiteljesítő örömhíre" által rájuk bízott, valamint szeretnék "hűséggel folytatni évszázadok óta áldásosan végzett" szolgálataikat.
Úgy fogalmazott: a református egyházban mindent megtettek és megtesznek azért, hogy a nehéz helyzetben lévők, bántalmazottak, rászorulók ügyét "a Jézus Krisztustól tanult szeretettel hordozzák".
Steinbach József hangsúlyozta, gondoskodó szeretettel fordulnak a gyülekezeteikben, óvodáikban, iskoláikban nevelkedő, kórházukban gyógyuló vagy a hátrányos helyzetűeknek indított Bárka táborokban "az élet örömeivel és Isten szeretetével találkozó" gyerekek felé.
"Az ő életük megóvása, gazdagítása, sebeik gyógyítása mindannyiunk szent kötelessége" - hangoztatta.
Kijelentette: az egyházon belül és azon kívül, eddig is és ezután is elfogadhatatlan bármiféle bántalmazás.
A lelkészi elnök közölte, továbbra is eleven marad a Kárpát-medencei magyar református egyház szolgálata, az ukrajnai háború kitörése óta 345 ezer embernek nyújtottak valamilyen segítséget határon innen és túl.
"A megrendülés időszaka után feltámadott Urunkban bízva, az ő szavára figyelve egységben, hitben, reménységben szeretnénk szolgálni" - mondta.
Véleménye szerint az egyház "bántható, visszaverhető, olykor kihaltnak látszik", de "Isten szeretete mindenkor munkál, Jézus Krisztus ügye örök reménységgel teljes ügy mindenkor".
Steinbach József 1964-ben született, nős, két lánygyermek édesapja.
A lelkészi elnök 1991-ben a Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett oklevelet, később középiskolai református vallástanári, majd antropológia, etika, társadalomismeret szakon diplomázott.
Steinbach József 1990-től a Balatonalmádi és Balatonfűzfői Református Egyházközségek lelkipásztoraként szolgált, 2007 és 2009 között a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője volt, 2009-től az egyházkerület püspöke.
Tanít a Pápai Református Teológiai Akadémián, tiszteletbeli doktora a Károli Gáspár Református Egyetemnek, nevéhez 77 önálló kötet, több tanulmány és publikáció fűződik - írták az eseményen kiosztott háttéranyagban.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
„...nem hagyjuk, hogy az újabb brüsszeli hülyeség árát ismét velünk fizettessék meg. Magyarország ezért holnap hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán vasárnap.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
