Zaluzsnij „bűne” az volt, hogy túlságosan népszerű és önálló lett, ami beárnyékolta az egyre inkább diktatórikus irányba elmozduló Zelenszkij politikai ambícióit. Emellett nem nagyon tetszhetett az Elnöki Irodának az sem, hogy a főparancsnok egyre jobb kapcsolatot ápolt Washingtonnal – elemez Stier Gábor.
2024. február 8. 23:00
independent.co.uk
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felmentette csütörtökön Valerij Zaluzsnijt a fegyveres erők főparancsnokának tisztségéből. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola.
– Főszerkesztő úr, a háború első jelentős személycseréje mennyire lehet jele a bomlás megindulásának?
- A kudarcnak általában nincsen gazdája, és a nagy garral beharangozott ukrán ellentámadás nyár végi kifulladása megindította az erjedést, megtörte Ukrajna egységét, megingatta a Nyugat Kijev mögötti kiállását, és gyengítette az ukrán hadsereg morálját. Mindezek eredőjeként visszatért Ukrajnába régi stílusában a háború által időlegesen háttérbe szorított, lefojtott belpolitika. Egyébként pedig a hadsereg főparancsnokának leváltás háború idején általában nem számít jó jelnek, ám Olekszandr Szirszkij szintén tapasztalt, kiváló katona, ő vezette az ukrán egységeket anno Debalcevónál, volt a „terroristaellenes műveletek” parancsnoka, ő irányította az invázió megindulása után Kijev védelmét, majd az előretörő csapatokat 2022 őszén a harkivi fronton, így önmagában ez a csere nem gyengíti az ukrán hadsereget. A népszerű főparancsnok leváltása persze nem erősíti a morált, amennyiben pedig Zaluzsnijnak belpolitikai ambíciói támadnának, az kaotikus állapotokat idézhetne elő, és a Kremlben bizony kinyithatnának egy pezsgőt.
– Zaluzsnij rögzítette: „A 2022-es célok eltérnek a 2024-es céloktól. Ezért mindenkinek változnia kell, és alkalmazkodnia az új realitásokhoz azért, hogy győzelmünket is együtt érjük el." Mennyire valószínűsíthető, hogy Zaluzsnij mint politikus testesítsen meg új realitást?
- Zaluzsnij „bűne” az volt, hogy túlságosan népszerű és önálló lett, ami beárnyékolta az egyre inkább diktatórikus irányba elmozduló Zelenszkij politikai ambícióit. Emellett nem nagyon tetszhetett az Elnöki Irodának az sem, hogy a főparancsnok egyre jobb kapcsolatot ápolt Washingtonnal. Az pedig már végképp nem, hogy mind realistább hangot ütött meg, így Zelenszkijék joggal gondolhatták, hogy a kompromisszumok, a tárgyalások felé vinné el a dolgokat. Ezt akár teheti Washington sugallatára is, mert a Fehér Ház érezhetően őt építgeti fel egyfajta B-tervként a tárgyalásokra. Zaluzsnij lehet majd egykor az a figura, aki feltehetően területvesztés mellett aláírja a tűzszüneti megállapodást. Ez azonban még nem holnap lesz, hiszen van ugyan némi zavar a nyugati eltökéltséget illetően, ám amennyiben nem elkerülhetetlen, akkor egyelőre sem Washington, sem pedig Brüsszel nem állítaná le a háborút. Zaluzsnij tehát ott van valahol talonban, ám egyáltalán nem biztos, hogy előhúzzák. Már csak azért sem, mert a belpolitika visszatérésével még érdekes fordulatok várhatók Kijevben, amiben sok lehetőség benne van. Egy biztos, hogy ez a megnövekedett politikai feszültség még inkább eltávolítja Ukrajnát az oly vágyott győzelemtől.
– Mihail Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója szerint Zaluzsnij menesztésének hátterében a frontvonal megmerevedésének veszélye és taktikai döntések állnak. Az óvatos kritika mögött lévő realitás rést nyithat-e és mennyire tárgyalási készség előtt?
- Zaluzsnij menesztése alapvetően nem katonai, hanem politikai okokkal magyarázható. Még akkor is, ha a távozó főparancsnok inkább a realitásokat képviselte - beleértve akár a tárgyalásokat is -, míg Szirszkij az elnök embereként az eddigi harcos irányvonalat. Az új főparancsnok sokkal elvakultabb, az emberéletet nem sajnáló, a szovjet iskolán nevelkedett katona.
Stier Gábor – moszkvater.com
Zelenszkij azonban Zaluzsnijtól inkább a saját pozícióit, a hatalmát félti, tegyük hozzá, nem alaptalanul. A tárgyalások egyébként mindenekelőtt Washington és Moszkva akaratától függenek, ebben a játszmában Zaluzsnij is csupán egy bábu lehet a sakktáblán, amelyen egyelőre még Zelenszkij a vezér. Igaz, gyengülő vezér, amely könnyen mattot kaphat. A mostani fejlemények paradoxona, hogy Ukrajnában állhat elő olyan helyzet, amelyet a Nyugat Oroszországban akart előidézni. Egy biztos, arra van esély, hogy a belpolitikai instabilitás elsöpri Zelenszkijt, míg Putyin pozíciói - ha lehet - szilárdabbak, mint a háború megkezdődése előtt.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
