Hogyan támad az Európai Parlament Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Magyarország ellen – erről írt a Politico brüsszeli hírportál. Szerdán ugyanis az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökét vonják majd kérdőre annak kapcsán, hogy miért oldották fel források zárolását Magyarországnak, amíg fennállnak a jogállamisági aggályok.
2024. január 15. 11:57
Csütörtökön pedig a Magyarországról szóló állásfoglalásról szavazhatnak az EP-képviselők. Ez tartalmaz egy felhívást az uniós országokhoz, hogy lépjenek tovább a 7. cikk szerinti eljárásban. De a csütörtöki szavazáson túl is igyekeznek nyomást gyakorolni nemcsak tagállamokra, hanem az EU-s intézményekre is. Amellett, hogy kedden kérdőre vonják Ursula von der Leyent és Charles Michelt, számíthatunk hírekre a Magyarország elleni aláírásgyűjtés kapcsán is.
A közelmúltban petíció indult a magyar kormány szavazati jogának megvonásáért a tagállamok tanácsában. A Magyarország iránti ellenszenvet jól mutatja az is, hogy a petíciót rekordszámban támogatták, 120 aláírás gyűlt össze. Az aláírásgyűjtést kezdeményező néppárti EP-képviselő olyan mondatokat is megengedett magának (az Rtl.hu-nak adott interjújában), hogy ha megnézzük a Fidesz narratíváját az évek alatt, főleg a választások előtt, akkor tényleg találunk némi hasonlóságokat a nácik narratívájával.
A következő lépés a folyamatban az, hogy a petíció kapcsán egyeztetni kell az Európai Parlament elnökével, hogy döntés születhessen az abban megfogalmazottakról. A realistább képviselőkben és szakértőkben azonban megszólalt a vészcsengő, hogy nagyon negatív és túlzottan antidemokratikus sorozat veheti kezdetetét azzal, ha megvonják a tagországok szavazati jogát az EU tanácsában csak azért, mert nem értenek egyet az általuk képviselt állásponttal.
Az azonban kiemelendő, hogy az Európai Parlament saját kezdeményezésű, képviselők által aláírt petícióinak nincs közvetlen, kötelező jogalkotási ereje más uniós intézményekre nézve. Mindezek fényében a Politico brüsszeli portál szerint továbbra is kicsi az esélye annak, hogy Orbán Viktor a közeljövőben ténylegesen elveszíti szavazati jogát, de azért még ők is úgy értékelték, hogy most egy „frontális támadás” indul a magyar miniszterelnök ellen.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
"Mert a velünk szemben álló erőknek mindegy, mi a nevük, DK-nak hívják vagy Tiszának, Gyurcsány Ferencnek vagy Magyar Péternek, ez teljesen mindegy, mert a szembenálló erők változatlanok. Lehet új csapatot hirdetni, kicserélni a csapatzászlót, de az igazi erőforrás mögöttük az ugyanaz" - leplezte le a szélsőséget a miniszterelnök.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.