Bár az Altamira-barlang falképei megismerhetőek a helyszínen – ha nem is a barlangban, hiszen az érzékenysége miatt korlátozva látogatható –, valamint az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpontban. Ez az intézmény állított össze egy rangos fotó- és szöveganyagot, amely a készülő kiállítás alapanyagát is biztosítja.
2023. december 28. 10:03
2024. január 23-án új régészeti kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira-falfestményeinek világát mutatja be. A barlangrajzok fényképei eredeti méretben tárulnak a látogatók szeme elé. A Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetében található magyar anyagnak hála, a közönség bepillantást nyerhet a mai Magyarország területének felső-paleolitikumába is – jelentette a Gondolának a Magyar Nemzeti Múzeum.
A kiállításban bemutatják a barlang megtalálásának körülményeit és magát a felfedezőt. A látogatók megtekinthetik a híres bölényeket, de a barlangi művészek kéznyomait is.
Az őstörténet kutatásának egyik emblematikus dátuma 1879 volt, amikor Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával felfedezte az Altamira-barlang falképeit. A felfedezést egy évvel később publikálta, azonban két évtizednek kellett eltelnie, mire a kritikus őstörténészek többsége elismerte, hogy nem hamisítványokkal van dolguk (ehhez az is kellett, hogy Franciaországban is találjanak barlangfestményeket, így könnyebben fogadták el a francia tudósok a spanyolországi felfedezést). Azóta már több mint ötszáz őskőkori barlangi, vagy szabad ég alatti lelőhelyről ismerünk festményeket, sziklarajzokat és karcolatokat Európában. 1985-től az őskőkor művészete, így az Altamira-barlang is a világörökség részévé vált.
Bár az Altamira-barlang falképei megismerhetőek a helyszínen – ha nem is a barlangban, hiszen az érzékenysége miatt korlátozva látogatható –, valamint az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpontban. Ez az intézmény állított össze egy rangos fotó- és szöveganyagot, amely a készülő kiállítás alapanyagát is biztosítja.
Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával felfedezte az Altamira-barlang falképeit
„Az Altamira-barlang első falképei 35 ezer, míg az utolsók 13 ezer évvel ezelőtt születtek. Vagyis a felső-paleolitikum időszakába tartoznak, amely a 45-12 ezer évvel ezelőtti időszak. Magyarország területéről ugyan nem ismerünk barlangrajzot, ám vannak egyéb leleteink, amelyek az akkor élt emberek puszta önfenntartáson kívüli tevékenységéről tanúskodnak” – mondta el dr. Lengyel György, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régésze, a készülő kiállítás kurátora. Hozzátette: „Részben karcokkal díszített tárgyakat mutatnak be, amelyek közül az egyik legismertebb például a Jankovich-barlangban talált úgynevezett létrás amulett. Az ábrának a jelentése rejtély számunkra, de valamiféle művészi, elvont gondolkodásról tanúskodik. Emellett az őskőkori vadászok fegyvereit és ősállati maradványokat láthatnak majd a látogatók, hogy megismerjék a Kárpát-medence őskőkori környezetét.”
Az ALTAMIRA barlangrajzai – A művészet kezdetei címet viselő tárlat 2024. január 23-ától 2024. június 2-ig lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében. A kiállításhoz szakmai vezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások is társulnak, valamint a Múzeum Ajándékboltjának kínálata is készül a tárlathoz illeszkedő kollekcióval – írja a Magyar Nemzeti Múzeum Gondolához eljuttatott jelentése.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért maradt el a várttól a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben, elmondta: az egész európai gazdaság stagnál, és mi az uniós tagságunk miatt ennek a gazdaságnak vagyunk a része.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
A tavasz izgalmas időszak a kertekben. A fák rügyezése, virágzása, majd a gyümölcsök kialakulása hatalmas természeti erőkről árulkodik. E folyamat nyomonkövetése felvillanyozó élmény.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
