Száz év alatt a progresszívek óriási mértékben regrediáltak.
2023. november 18. 22:03
1923. november elsején a Népszava szerkesztőségi cikkben elemezte az ország helyzetét. A cikk maga nem érné meg a fáradságot, hogy előbányásszuk, de ha egybevetjük a mai baloldali ellenzék dolgaival, figyelemre méltó párhuzamot figyelhetünk meg.
Kezdjük a címmel: „Bethlen – mehet.” Ugye emlékeztet az „Orbán, takarodj!” kiabálásra.
Nehéz lehet józan ésszel úgy írni a múlt század húszas éveiről, hogy ne ismernénk el a bethleni konszolidáció páratlan sikerét. Miután Apponyi – nem ok nélkül – kijelentette, hogy halálra ítéltek bennünket, Bethlen és kormánya hozzálátott az újraélesztéshez.
Nem volt diadalmenet, de mégis életet lehelt az országba, s nemcsak lyukakat tömött be, hanem valós építkezés kezdődött, gondolok például a tanyasi iskolákra és a kultúrára, Klebelsberg máig utolérhetetlen munkásságára.
A Népszava ebből semmit nem látott. Igaz, nem is várt semmit, mert alkalmatlannak tartotta a kormányt, hogy olyan politikát diktáljon, ami megfelel a demokrácia követelményeinek. Ugye ismerős? A maiak is folyton a demokráciát kérik számon, most is, mint elődeik, jogfosztásról beszélnek.
Íme egy akár Hadházy ajkára való kijelentés: Bethlen semmi más, mint egy rosszul sikerült Tisza-imitátor (Tisza helyett Putyint mondanak a méltatlan utódok), akinek célja legelsősorban és mindenekfölött az, hogy uralmon maradhasson. Ezt is van alkalmunk legalább hetente hallani.
A Népszava országbolondításról csevegett, és a politikai kuruzslást emlegette. Ez legalább egy sikeres szófordulat, Antall tudott ilyeneket mondani, például, amikor a politikai Mikiegeret emlegette.
Ezután a cikk a reménybeli külföldi kölcsön kérdésével foglalkozott. A kifosztott, adósságban úszó országban ennek szükségességét ép ésszel nem lehet tagadni. A Népszava is csak szőrmentén tettette ezt. Bethlen félrevezette a közvéleményt, harsogták, Orbán hazudik, zengik a mai utódok. A Népszava szerint az általa idézőjelbe tett „országmentő” kölcsönt csak mélyreható politikai változások esetén kaphatjuk meg. Helyben vagyunk. A szakirodalom szerint akkor a feltételek gazdaság, pénzügyi lépések voltak, például a független Nemzeti Bank létrehozása. A Népszava Beneš szavaira hivatkozott, de a kölcsönt nem a csehek adták, tehát Beneš nem nekünk, hanem a maga közönségének beszélt.
Egyébként az országba áramló pénz hiányával való riogatás sem ismeretlen a mai olvasónak, de a régiek védelmében el kell mondanom, hogy tudtommal közülük nem volt senki, aki lépéseket tett volna a kölcsön megakadályozására.
A mai méltatlan utódok pedig nemcsak akadályozzák a nekünk nem kölcsönbe, hanem ténylegesen járó összegek megérkezését, hanem még büszkék is rá.
A húszas évek szociáldemokratái azt állították, hogy a kormány a külföldi kölcsön ügyében bebizonyította szánalmas tehetetlenségét. Ezzel szemben kisebb-nagyobb kölcsönök folyamatosan érkeztek az országba, de ez a vita a valós hatású, az ún. stabilizációs kölcsönről szól, ami a Népszövetség bábáskodásával 307 millió aranykorona értékben néhány hónap múlva meg is érkezett az országba.
Ismét azt állapítom meg, hogy nincs új a nap alatt, hacsak a baloldal hatalmas nívócsökkenését nem tekintjük valami újnak. Száz év alatt a progresszívek óriási mértékben regrediáltak.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
„...nem hagyjuk, hogy az újabb brüsszeli hülyeség árát ismét velünk fizettessék meg. Magyarország ezért holnap hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán vasárnap.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
