Putyin zárja a vitaklubot – jelentkezés a Valdajról
Mint minden alkalommal, ezúttal is Vlagyimir Putyin beszéde, majd az ezt követő mintegy 3 órás beszélgetés zárja a találkozót. Előtte már itt volt Szergej Lavrov külügyminiszter, jön még Alekszandr Novak, energetikával foglalkozó kormányfő-helyettes, és Makszim Oreskin elnöki tanácsadó is – számol be a Valdajról Stier Gábor.
2023. október 3. 08:47
fb
Nácizmusnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy hat európai uniós ország és Norvégia megtiltotta a belépést az orosz rendszámú személyautóknak. „Megdöbbentett, hogy az európaiakról, gyakorlatilag mindannyiukról, milyen gyorsan hullott le az a külső illendőség, amellyel az elmúlt években még takaróztak, megőrizve magukban a diplomácia és az elemi etika némi maradványát" - mondta Lavrov újságíróknak Szocsiban a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői ülése után. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének, a Valdaj Klub Szocsiban jelen lévő tagjának tett föl kérdéseket a Gondola.
– Főszerkesztő úr, Lavrov külügyminiszter a kanadai miniszterelnököt szánalmasnak minősítette, szóhasználata meglehetősen szenvedélyes volt. Tüzessége mennyiben tudható be a Valdaj nyílt jellegének, s mennyiben az Oroszországot érő konfliktusoknak?
- Meg kell jegyezni, hogy az orosz külügyminiszter nem a Valdaj Klub konferenciáján, hanem a résztvevőkkel folytatott beszélgetés után, a terem előtt váró orosz újságíróknak nyilatkozott, és osztotta ki Justin Trudeau-t. Szánalmasnak nevezte azt, ahogy a kanadai miniszterelnök megpróbálta megmagyarázni, hogy ország parlamentje egy náci – Jaroslav Hunka, a Waffen SS ukrán veteránja – előtt tisztelgett Volodimir Zelenszkij ottawai látogatása idején. Az orosz külügyminiszternek ebben teljesen igaza volt, nem tett mást, mint leütötte a feladott labdát. Magán a konferencián egyébként szintén kemény és határozott volt, ám ennél azért sokkal visszafogottabban fogalmazott a Nyugatról. Ez a hangnem mindenek előtt magyarázható azzal, hogy a hazai közvéleménynek beszélt. Ráadásul annak a Kanadának a kormányfőjét minősítette, amely Ukrajna egyik leghangosabb támogatója, és a meglehetősen ruszofób a fellépése. A napokban például az egyik legrangosabb moszkvai egyetem, a gazdasági főiskola mellett a Valdaj Klubot is szankciós listára tette.
– Mennyiben indokolja a háború azt, hogy a tóparti Valdaj-komplexum helyett az idén a tengerparti Szocsiban ült össze a vitaklub?
- A vitaklub az első találkozóit, majd a jubileumi 10-et tartotta a Valdaj-tó mellett. Utána hosszú ideig Moszkva és az ország egy-egy régiója volt a helyszín, majd egy ideje már Szocsiban tartják az éves találkozókat. Tavaly éppen a háború miatt ismét Moszkva volt a helyszín, majd idén a vitaklub a 20., jubileumi találkozóra visszatért Szocsiba, a város felett, a legendás Krasznaja Poljanán lévő Poljana 1389 szállodába.
– Pár éve Klaus Schwab is előadott a Valdaj vitaklubban, most kik a különleges meghívottak?
- Egy ideje már az orosz külpolitika irányát követve látványosan Ázsia, és az úgynevezett globális Dél országai felé tolódott a hangsúly, így a meghívottak között egyre kevesebb lett az európai, a nyugati blokkból érkező. A jelenlegi nemzetközi helyzetre tekintettel az ismert személyiségek is elmaradtak, a legismertebb résztvevőnek most az orosz kormány néhány tagja és Putyin elnök mellett talán Jeffrey Sachs amerikai politológus-közgazdászt említhetném.
– Egyszer Ön is föltett kérdést Putyinnak a Valdajon, most mely magasabb orosz vezetők megjelenése várható, miért?
- Mint minden alkalommal, ezúttal is Vlagyimir Putyin beszéde, majd az ezt követő mintegy 3 órás beszélgetés zárja a találkozót. Előtte már itt volt Szergej Lavrov külügyminiszter, jön még Alekszandr Novak, energetikával foglalkozó kormányfő-helyettes, és Makszim Oreskin elnöki tanácsadó is. Egyébként pedig az elmúlt években – 2009 óta vagyok a Valdaj Klub tagja – nemcsak tavaly, hanem többször is tettem fel kérdést az elnöknek, sőt, mivel régebben más volt a formátum, még beszélgettem is vele.
– A magyar témák hogyan kerülnek szóba, akár folyosói beszélgetésekben is?
- Magyarország manapság nagy becsben áll Oroszországban. Nyugodtan mondhatom, régen volt ilyen jó a sajtója. Én is kapok kérdéseket a folyosói beszélgetésekben, ahol elismerően nyilatkoznak Orbán Viktor pragmatikus, szuverenista politikájáról. A hivatalos részekben elsősorban a világrend, Oroszország és az úgynevezett globális Dél a téma, a Nyugat, benne Európa szinte csak negatív kontextusban kerül elő.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.