Tovább folytatódott az átlagnál melegebb nyarak sorozata, az idei a 12. legmelegebb lett 1901 óta. Két nagyon száraz nyarat követően 2023 nyarán országos átlagban a sokéves átlagot kevéssel meghaladó mennyiségű csapadék hullott, az egyes országrészek csapadékösszegei között azonban nagy különbségek alakultak ki - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2023. szeptember 4. 16:24
Méréseik adatait értékelve azt írták, az idei nyár középhőmérséklete országosan 21,6 Celsius-fok volt, ami 0,8 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek 20,8 fokos átlagát, így tovább folytatódott az átlagnál melegebb nyarak sorozata. Legutóbb a 2016-os nyár hőmérséklete maradt el az éghajlati normáltól. Az elemzés szerint június még átlagos középhőmérsékletű volt, majd a július 1,2 fokkal, és augusztus is 1,0 fokkal melegebb volt az átlagnál. A július a 9., az augusztus a 12. legmelegebb lett a 20. század kezdete óta. A nyár középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 21 és 23 fok között alakult, 20 fok alatti érték csak a hegyvidéki és fagyzugos helyeken fordult elő.
Hozzátették: a csapadékos tél és tavasz után a nyarat sem az elmúlt két évben tapasztalt nagyon aszályos időjárás jellemezte, az évszak csapadékösszege országos átlagban 220,6 milliméter volt az előzetes adatok alapján, ami az 1991-2020-as évek 203,2 milliméteres átlagának 109 százaléka. A június 10 százalékkal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál, majd a július 8 százalékkal szárazabb, az augusztus pedig ismét 26 százalékkal csapadékosabb lett. A legkevesebb csapadék az Alföld középső és déli részén esett, itt többfelé csak 100-150 milliméter közötti értékeket regisztráltak. A nyugati és északi országrészeken hullott a legtöbb csapadék, ezeken a tájakon nem voltak ritkák a 300 millimétert meghaladó értékek.
Gyakoriak voltak az évszakban a felhőszakadással járó hevesebb zivatarok, így kis területen belül is előfordultak jelentős különbségek a mért csapadékösszegekben. A nyári napok száma - amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 25 fokot - öttel meghaladta az átlagot, idén hetven ilyet regisztráltak. A szokásosnál hattal több, 33 hőségnapot rögzítettek, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 30 fokot. Forró nap - amikor a hőmérséklet elérte a 35 fokot - országos átlagban négy fordult elő, ami csak egy nappal több a sokévi átlagnál.
Országosan 32 csapadékos nap volt 2023 nyarán, az átlag egyébként 28. A meteorológiai szolgálat az idei nyár rekordjairól közölte, a legmagasabb nappali hőmérsékletet augusztus 27-én Dévaványán mérték, 39,5 fokot, a nyár legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Zabarban június 4-én, 0,9 fokot. Nyáron a legtöbb csapadékot, 495,4 milliméternyit Kékestetőn regisztrálták, a legkevesebbet - 83,3 milliméternyit - Szarvason. Egy nap alatt a legtöbb csapadék Kékestetőn esett: június 6-án 122 milliméternyi.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Soltész Miklós a helyi sokac népcsoport megújult olvasóköri székházának átadásán azt mondta: Magyarországon és a Kárpát-medencében a nemzetiségek azzal együtt képesek a békés együttélésre, hogy közöttük a történelem során sokszor próbáltak kívülről békétlenséget szítani.
Erdő Péter úgy vélte, az új pápa személye kapocs Észak- és Dél-Amerika között, mivel mindkét térségben jól ismerik, amiként Rómában is, ahol tanulmányokat folytatott, ledoktorált egyházjogból. Az Ágoston-rend általános főnökeként szintén széles nemzetközi elismertségre tett szert.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
