A 128. Atlétikai Magyar Bajnokság
A budapesti vb-t, amely Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye lesz, augusztus 19. és 27. között rendezik a Nemzeti Atlétikai Központban, valamint az utcai futó- és gyalogló versenyeknek otthont adó Hősök terén.
2023. július 8. 00:01

A női 5000 méteres gyaloglás döntője a 128. Atlétika Magyar Bajnokságon a Nemzeti Atlétikai Központban 2023. július 7-én. MTI/Mónus Márton

A nőknél Takács Boglára, a férfiaknál pedig Boros Bence nyerte 100 méteres síkfutást a 128. atlétikai országos bajnokság nyitónapján a Nemzeti Atlétikai Központban.

A férfiaknál kisebb meglepetésre a 2001-es fedett Eb-n elődöntős és hosszú sérülés után visszatérő Boros Bence volt a leggyorsabb, 10.50 mp-ces idejével öt századdal előzte meg a címvédő Illovszky Dominikot. A hölgyeknél ugyanezen a távon Takács Boglárka országos csúcstartó diadalmaskodott, mögötte a gáton országos rekorder Kozák Luca 10.45 mp-ces egyéni csúccsal és ezüstéremmel hangolt a szombati 100 méteres gátfutásra.
   
A női gerelyhajítók versenyében Szilágyi Réka nem indult, az Európa-bajnoki negyedik távollétében pedig 58,06 méterrel Moravcsik Angéla nyerte az ob-t.
   
Palkovits István gyakorlatilag végig egyedül versenyzett 3000 méteres akadályfutásban, és bár időeredményével nem volt elégedett, a stadionnal viszont annál inkább.
   
"Igazán jó fekvése van a pályának, nekem nagyon tetszett bár egy kicsit kevés víz volt a vizes árokban, de futás közben nem foglalkoztunk vele" - mondta az MTI-nek Palkovits.
   
Az Európa-bajnoki bronzérmes Madarász Viktória idei legjobbjával győzött 5000 méteres gyaloglásban, ezzel megszerezte 12. magyar bajnoki címét, és Palkovitshoz hasonlóan értékelte a pályát.
   
"Sok Mondo-pályán versenyeztem már, de ez tényleg a legjobbak közé tartozik" - hangsúlyozta Madarász.
   
Az ob az első verseny a világbajnokságra épült Nemzeti Atlétikai Központban. Amint a bajnokság sajtótájékoztatóján elhangzott, tesztelték többek között az akkreditációs zónákat, a büféket, vagy a dobóatléták Benz típusú ketrecét, melyből összesen három van Európában. Most avatták fel versenyen a bemelegítőpályát a Kis-Duna túloldalán, a Csepel-szigeten, ahonnan elektromos autókkal hozták át az atlétákat a stadionba.
   
A budapesti vb-t, amely Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye lesz, augusztus 19. és 27. között rendezik a Nemzeti Atlétikai Központban, valamint az utcai futó- és gyalogló versenyeknek otthont adó Hősök terén.
   
Az ob szombaton 16.20 órától folytatódik.

MTI
Címkék:
  • A médiumok sodrása: aki győz, az „populista"
    Nem az a lényeges, hogy a holland polgárok hogyan szavaznak. Hanem az, hogy az úgynevezett brüsszeli politikusok elégedettek-e a demokrácia megnyilvánulásával. Ez önmagában mutatja, hogy bohózattá züllött az Európai Unió. Ugyan nem küldtek tankokat tagállamokba, mint a Kreml tette 1956-ban és 68-ban – még. De zavarja őket a nép, a lakosság.
  • „Halogén” ünnep
    A magyar kultúra kimeríthetetlen kincsesbánya. Egy emberi életpálya kevés ahhoz, hogy a legfényesebb kincseket is fölfedezzük, és hagyjuk, hogy hassanak ránk, hogy valódi, nemes élményeket adjanak, melyek gazdagítanak, erősítenek, szépségekkel töltenek fel bennünket.
  • Az élhető vidék lehetősége bontakozik ki
    Harrach Péter a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen úgy fogalmazott, a vidéki ember életformája, gondolkodása - természetközeliségéből fakadóan - más, mint a városi ember világa, a vidéki embert élhető világ veszi körül.
  • Hazánk nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását
    Semmilyen hatástanulmány nem készült arról, hogy milyen hatással lenne Ukrajna csatlakozása az Európai Unió egészére.
  • A klímavallás templomai
    A szélerőművek telepítése két – Brüsszel és a mögötte lévő, sötétzöld erők által vallott – hittételen alapszik: az egyik, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozza, a másik, hogy a mai ipari korszak energiaigényét ki lehet elégíteni nap- és szélerőművekkel – foglalja össze Lóránt Károly.
MTI Hírfelhasználó