V4-csúcs Pozsonyban: Béke, biztonság és gazdasági növekedés
A napirendi pontok között szerepel egyebek mellett az ukrajnai háború, valamint az, hogy július elsejével Csehország átveszi a soros elnökséget Szlovákiától – írja a Magyarnemzet.hu.
2023. június 26. 12:07
Ukrajnai háború, energiabiztonság, zöldátállással kapcsolatos kihívások és Csehország soros elnöksége a visegrádi együttműködésen (V4) belül – ilyen kérdésekről fognak tárgyalni az országcsoport vezetői hétfőn Pozsonyban. A csúcstalálkozón hazánkat Orbán Viktor miniszterelnök személyesen képviseli. Az országcsoport 1991-ben alakult meg akkor még három közép-európai ország, Lengyelország, Magyarország és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság részvételével, utóbbi két évvel később vált ketté Csehországra és Szlovákiára, és lett így négytagú a szövetség. A V4 célja a tagállamok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete.
Már javában zajlanak az előkészületek a V4-ben annak kapcsán, hogy június 30-án lejár Szlovákia V4-elnöksége, július elsejétől az elnöki posztot egy éven keresztül Csehország tölti be. Prága a soros elnöki programjában már ismertette, hogy a tervek szerint a következő egy évben az emberi kapcsolatokra, a gazdaság és az üzleti élet összekapcsolására, valamint az Ukrajna elleni orosz háborúra fogja helyezni a hangsúlyt. „Olyan országokkal szeretnénk jobb kapcsolatot teremteni, amelyek ugyanabban a régióban vannak és ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint mi” – közölte Jan Lipavsky cseh külügyminiszter. Prága emellett kilátásba helyezte a katonai együttműködés elmélyítését, valamint tárgyalásokat is kíván folytatni az orosz agresszióval szembenéző Ukrajnának nyújtott segítségről.
Az országcsoporton belül azonban nincs egységes álláspont az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás kérdésében. Hazánk a békepárti állásponttal összhangban továbbra is elutasítja a fegyverek küldését a posztszovjet országba, és a magyar kormány ahhoz se járult hozzá, hogy halált okozó fegyverek áthaladjanak Magyarországon. Pozsony, Prága és Varsó viszont úgy látja, fegyverekkel is támogatni kell a kelet-európai országot a több mint egy éve tartó háborúban. Az elmúlt időszakban sorra jelentek meg olyan híresztelések, amelyek szerint az eltérő álláspontok következtében gyengült az együttműködés, ám a szakértők és a tagállamok politikusai is mást mondanak.
Két héttel ezelőtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a visegrádi négyek védelmi minisztereinek találkozóján azt hangoztatta: bár sokan temetik a visegrádi együttműködést, a szövetség nagyon is él, nagyon is tud és akar közösen dolgozni a térség biztonságáért és jólétéért. Hozzátette: bár a háború lezárásához vezető utat máshogy látják, a pragmatikus szakpolitikai kérdésekben továbbra is a párbeszéd és az együttműködés fémjelzi a visegrádi négyek kapcsolatát.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Liberalizálta az abortusztörvényét Anglia. Az országban már korábban is megengedően, a terhesség első 24 hetében volt elvégezhető az abortusz büntetőügyi következmények nélkül. Ezt az időbeli korlátozást most eltörölték.
A kémkedés csak szolgálólány, a háborút az erő dönti el - hangzik a régi bölcsesség. Lehet, hogy az izraeli-iráni háborúban ez az okoskodás túlhaladottá vált.
Orbán Viktor a Voks 2025 szavazás utolsó napján azzal érvelt: aki eddig kimaradt a szavazásból, "az most hallgasson a többiekre", arra a több mint 2 millió emberre, aki már elmondta a véleményét Ukrajna uniós tagságáról.